Várakozással néztünk a mai családi találkozó elé.
Nem is csalódtunk.
Összejött 15 fő, és ki-ki kibeszélgethette magát mindazokkal, akik számára akadt mondanivalója.
Összességében minden flottul ment, s elmondhatom, hogy mindenki jól is érezte magát.
Nem sorolom föl a témákat, csupán egyet ragadok ki a sok közül.
Milyen nyolcvanon fölül az élet? – hangzott el a kérdés.
Az első meglepetést R. unoka tartogatta.
Ő talán azt hitte, hogy alaki elérte a 8. x-et, az azonnal legyengül.
Nem tudom.
Mindenesetre meglepődött, amikor felemeltem.
El is dicsekedett mindenkinek, hogy a nagypapa már elmúlt nyolcvan éves, és minden erőlködés nélkül felemelt.
Legidősebb unokánk pedig nekem szegezte a kérdést, hogy milyen érzés meghaladni a 80. évet?
Először tereltem, mondván hogy semmi küli, lassú hanyatlás, de aztán eszembe jutott, hogy vannak előnyei.
Ha el akarok csendesülni, elég megszabadulni a hallókészülékemtől, és máris elértem, amit akartam.
A gondolat kiszélesíthető lett volna. Ha nem akarom szememet fárasztgatni, lekapom a szemüvegemet.
Na és egy gyors fogyókúrát előmozdítja, hogy kiveszem a…
Lábam egyelőre a helyén, nem kell lecsatolni.
Mivel az utolsó adag mosogatnivalót is elhelyeztem a gépben, megnyomtam a programindító gombot, most alighanem kiveszem fülemből a hallóketyerét, és átadom magamat az elcsendesülésnek.
2026.10.03. 20:24 emmausz
Közös születésnapozás
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr8719178669
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.

Utolsó kommentek