POST
Egyik olyan szójátékot ismertettem, mely bizonyos szócsoportot gyűjt. A -li végűeket. Pl. sámli. Elsütöttem a Bruce Lee-t, mint -li végűt. Felért egy ünneprontással.
Most a -de végűeket gyűjtögetem. Zenede-z.iskola,
óvoda-gyerekmegőrző, tanoda-iskolaféle, kupolda-nyilvánosház, faloda és
zabálda-étterem, varroda-odavarró műhely, fonoda-zajos fonalkészítő,
vizelde-spec.ffi.WC, kaloda-veszteglőhely pellengérre állítás céljából,
mosoda-tisztítóhely, florida-növények hazája, és legyen egy rontott is:
igen,de-szavazóhelyiség.
* * *
A Blikk megint mellébeszél.
Azt írja, hogy Megbolondult az időjárás
Európában.
Nem bolondult meg.
Mi bolondultunk meg, ennek következtében lett szélsőséges az időjárás. Keresi a
helyét, a kibontakozás legfájdalommentesebb formáját. A cikknek abban igaza
van, hogy Görögországban a hőség erdőtüzeket okoz, tartósan 30 fok feletti a
hőmérséklet november elején.
Svájcban egyméteres hó esett,
Franciaországban meg hatalmas árvizeket okozott a szakadatlanul szakadó eső.
Három nap óta itt meg olyan meleg van, hogy nosza.
Az Auchanban rövidgatyában vásárolt egy úr, és szavamra mondom, irigykedtem rá.
Elég illúziórontó volt sortjában és rövid ujjú polójában a kirakott Mikulások
és egyéb karácsonyra hangoló dísztárgyak között.
Ma is szembetalálkoztam hazafelé jöttömben egy félmeztelen
emberrel, aki rövidgatyában cipelt egy mosdótálat és egy csaptelepet. És nem
fázott. Persze hogy csurgott rólam a víz egy bélelt dzsekiben.
PRAE
Két kategória
1. Így kellene bemutatkoznom mindenkinek: Miklós vagyok, a magam módján. Miklós sok van, de a magam módján csak én vagyok.
2. Megélhetési koldus. Ez tudatos kéregető, aki tisztában van vele, hogy a kéregetés munkája nélkül az élete forogna veszélyben – szemben a megélhetési politikussal, aki pusztán vegetálni kíván zsíros jövedelmet húzva a közéletben betöltött funkciójával, és eszébe se jut, hogy kiemelt bére kiemelt nemzetszolgáló teljesítményének honorálása volna.
E-mail-levelezésemből: „Köszönöm a küldött tejsavóport. Igaz, hogy az I.-tól kapott almaecettel hónapok óta szekírozom magamat (nem szeretem az ecetet) annak a reményében, hogy lezabálja az ereim faláról a nem kívánt meszeket. Ám érzésem szerint még maradt rajtuk mész, ezért egy újabb támadás a falak pucolására igen örvendetes. Ma olvasom a Rider’s Digest-ben, hogy a plakkokat az antibiotikumok falják le a nyaki erekről. Múlt héten zabáltam be egy adag Doxociclint, mert infrabasszusom lett egy nem kívánt mikrobától. Nagy megkönnyebbülés, hogy a plakkokat is irtotta a jó penicillin, ha voltak a nyaki ütőeremen. A stroke-veszély (legalábbis a plakkok okozta) átmenetileg megszűnt. Még egy fajta módon védekezem. Joghurtot-kefírt eszem: az is jó rája. Bár a tej meg állítólag infarktusgyanúba keveredett. Ám a hipochondereknek üzenem, hogy az Aspirin állandó szedése ellene dolgozik az infarktus kialakulásának.
20 Ft-os kérdés
Az osztrák–magyar határon pontban lezuhan egy repülő. Sok a halott. Kérdés, melyik országba temetik el a túlélőket?
Abszurd fejtörő:
Hány nap alatt tud, mennyi értelmiségi hány újságot végigolvasni, ha a címtől az utolsó apróhirdetésig mindent el akar olvasni?
Két gyermekszáj:
1. Örökbe fogadtunk egy 11 hónapos perui kislányt. Három év múlva Anne-Marie bizalmasan közölte velem: Tudod mami, szerencse, hogy te hoztál el abból a meleg országból, mert ha te nem jössz, akkor idegenek fogadtak volna örökbe.
2. Feleségem fürdik. A gyerek benyit, összecsapja a kezét és így szól. – Anya, de jó, hogy nem az apa nyitott be . . . mert meglátott volna.
Esküvőn a lemezlovas kérdi tőlünk:
Milyen tanácsot adnánk a most egybekelt ifjú párnak?
Feleségem így szól: A hosszú házasság titka három szó. Így hangzik: Bizonyára igazad van.
Engem is kérdezett a lemezlovas, mit szólok hozzá?
– Bizonyára igaza van – mondom.
…
Egyik haverunk szerint nem ez a három kulcsszó.
– Hanem?
–
Nyelni, nyelni, nyelni.
* * *
A graffity-készítő – és minden rongáló – hasonlatos ahhoz az emberhez, aki felköp és alááll.
* * *
Félelem
A félelem öngerjesztő folyamat. Csak úgy van. Nem kell hozzá csak a fantázia. Kisiskolás koromban elterjedt az a hír, hogy az iskolában hátba oltás lesz. Nagyon rühelltem a karba oltást is, mert minden porcikám tiltakozott az ellen, hogy agressziót kövessenek el ellenem egy tű által – bármi által. Nos hát a hátba oltás még cifrább kihívás, mert hogy nem látok hátra, sem védekezni, sem tiltakozni nem tudok a fenyegetés ellen. Előre és kitartóan evett a fene, hogy ez aztán a vég. Telt-múlt az idő. Valamikor, év vége környékén aztán fellélegeztem. Vaklárma volt az egész. Elmaradt a hátba oltás.
Csak évekkel később világosodott meg elmémben, hogy kaptunk tapaszt a hátunkra. Egy leukoplaszt alatt gunnyasztott a tuberkulin-próba anyaga. Hát ez volt a hátba oltás, amitől annyira, hosszasan és fölöslegesen rettegtem.
Utolsó kommentek