Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2025.04.04. 10:34 emmausz

Ármánykodás tegnap és ma

Már megírtam kb. 7000 posztot.
A mai posztot több ezer éve mások írták meg, de valamiért ma is aktuális a mondanivalója.
Az ármánykodás, a rosszindulat időről időre fellángol az emberekben.  
Lássuk hát, mit jegyeztek fel egykor:
OLVASMÁNY a Bölcsesség könyvéből
A bölcs ember Istentől kapott feladatnak tekinti az életet.
Csalfa észjárásuk miatt azt mondják egymásnak a gonoszok:
„Leselkedjünk az igazra, mert terhünkre van.
Szembeszáll tetteinkkel: bepanaszol bennünket törvényszegésért, és szemünkre hányja, hogy vétünk a tisztesség ellen.
Dicsekszik, hogy ismeri az Istent, és Isten gyermekének mondja magát.
Vádol bennünket, amiért így gondolkodunk; még a látása is terhes nekünk, mert az életmódja elüt másokétól, és szokatlanok útjai.
Hamis pénznek néz bennünket, és mint szemetet, kerüli útjainkat. Az igazak végső sorsát boldognak hirdeti, és dicsekedve atyjának nevezi az Istent.
Lássuk hát, igazak-e beszédei.
Figyeljük meg, mi végre jut!
Mert ha valóban igaz, hogy ő Isten gyermeke, akkor Isten megóvja őt, és kiszabadítja ellenségei kezéből.
Tegyük próbára, gúnyoljuk és bántalmazzuk őt, hogy megismerjük szelídségét, és kipróbáljuk türelmét! Ítéljük gyalázatos halálra, hiszen azt mondta: ő Isten oltalmában részesül!”
Így gondolkodnak, de tévednek, mert gonoszságuk vakká tette őket. Nem ismerik Isten titkait…

Szólj hozzá!


2025.04.03. 10:17 emmausz

Aránytalanságok

Többször eszembe jutott már, hogy a használt Chevrolet Kalosunk kb. ugyanannyiba került, mint az új svájci hallókészülékem. Az egyik kb. 15 000 alkatrészből áll, és több mint egy tonna a súlya, a másik néhány grammos, és miniatűr automatizmus működteti.
Persze nehéz az összevetésük azért is, mert egészen más célt szolgál a két eszköz.
Az egyik háztól-házig szállít, megkönnyítve mozgásunkat,
a másik minden hangot felerősít: a kívántakat és a nem kívánatosakat egyaránt.  
Az autózás igen hasznos elfoglaltság. De a fővárosban egyre komiszabb valami.
Ismerősöm meséli, hogy van a lakása közelében egy alkalmas parkolóhelye, ahonnan nem igazán meri elmozdítani kocsiját, mert azonnal elfoglalják, és akkor kereshet szabad helyet, esetleg órákig is körözve.
Van ebben valami tragikomikus. Visszanyalt a fagyi.
Azért volna az autó, hogy engem szolgáljon, s mintha manapság egyre inkább az ellenkezőjére váltana. Nincs elég hely a parkolásra. A legkisebb szabálytalanságért is büntetnek rajtaérés esetén. Pl. forgalommal szemben állsz meg a járda mellett, stb.
Az autózás szabadságát autósrabszolgaság váltja fel.
Régi megállapításom, hogy korunk embere saját komfortjának a rabszolgája.
Hajt a komfortért, majd az egyre komplikáltabb eszközök hibáinak a kiküszöbölése hajtja tovább, mert ez is elromlik, meg az is elromlik.
Nincs kiszállás a mókuskerékből, hacsak nem akar egyszerűbb létmódra váltani.
Aránytalanságokat ígértem. Van rájuk bőségesen példa. Oka pl. az árak ide-oda rángatása. Nincs kapaszkodó. Az üzletek hol leáraznak, hol feláraznak.
Ami állandó, az csak az árak utolsó számjegye. Az áruk 99%-ának 9-re végződő ára van. Ez nonszensz. Csupán parasztvakítás, amely rendre be is jön. Nem fizetsz kétezer forintot, csak ezer valahányszázat, hiszen az árun világosan feltüntetve: 1999 Ft.  
Az állam tiszteletre méltó szándéka a kereskedelem mohóságának a megfékezése. Értelmes cél, az alapvető élelmiszerárak árrésének maximálása. Tapasztalatom szerint a nem alapvető termékeké az intézkedéssel párhuzamosan nő.
Úgy működik ez, mint a nyusziléggömb. Felfújom. Egyik tapsifül megtelik levegővel, a másik nem. Ha a telit megnyomom, azonnal kicsire zsugorodik, miközben a másik megnő.
Igazi minőségi változás pedig nem történik.

Szólj hozzá!


2025.04.02. 11:15 emmausz

53

Ötvenhárom éve ezen a napon már elhoztam a zsakettet a kölcsönzőből.
Délelőtt elugrottam az esküvős menyasszonyi csokorért (15 szál gerbera), és el a hidegtálakért.
Az alkalmas borok már nagy mennyiségben a leendő feleség lakásában voltak. Jöttem-mentem gőgösen a gangon. P. megállított:
- Nem látszik rajtad, hogy izgulnál, légy szíves, és legalább egy kicsit légy feszült!
Azt hiszem, hogy nem lettem feszültebb.
Arra figyeltem, hogy minden időben, rendben legyen, mert fél négyre a Domonkosok templomában kell lennünk, ha nem akarunk elkésni a saját esküvőnkről.
Minden klappolt.
Fél négyre ott voltunk teljes díszben, elég sok rokonnal.
És vártunk, és vártunk kb. negyed órát, mire az előző esküvőről távoztak az érdekeltek.
Elkezdődött a szertartás.
A Mátyás-templom ifi kórusa énekelt, Tardy László vezényelt, Ella István orgonált, Cs. magnóra vette, Koós fotós tette a dolgát, mi meg azt mondtuk, hogy holtáiglan, holtomiglan igen.
Rég volt, szép volt, az alkalomról zömmel fekete-fehér képek készültek.
Az alkalmas bor estig elégnek bizonyult, a szendvicsek elfogytak, mi meg egyszerűbb szerelésben Pestszenterzsébetre indultunk, mert este bulit rendeztek P.-ék az új házasoknak. (Aznap három pár esküvője volt köreinkben.) 
Örömködtünk egymásnak, majd szállásunkra térve konyakot ittunk a nagy ijedségre.
Azóta közös háztartásban élünk. Növekedő, majd kirepülő gyerekeink négyen lettek, az ő utódai tizenegyen.
Ha tehetik, meglátogatnak minket unokástul, vagy nélkülük.
Sose elég belőlük.
Meg is morgom rendszeresen:
- Ezek sose jönnek!
Ami persze nem igaz, de jól esik mondani.
Ma – böjt lévén – tejes kakaóval koccintottunk a következő ötven évre.
 

 

Szólj hozzá!


2025.04.01. 15:15 emmausz

Invitek és elutasításuk

Kedves ismerőseim csaknem naponta invitálnak kiállítás-megnyitóra, előadásra, lelkigyakorlatra stb. Ma egy még érdekesebb meghívást kaptam. Kerékpártúrára hívnak Veszprémbe – boldoggá avatásra.  
A drótszamáron való lovaglás gyerekkoromtól kezdve csakugyan hozzátartozott mindennapjaimhoz. Mikor első bringámat megkaptam, „alig értem fel a vázat”. (Váz alatt is bicikliztünk még ifjabb koromban, amikor még túl nagynak bizonyult a felnőtt férfiváz.)
Amikor belenőttem a 28 collos cangába, elmentünk fiúk hárman Baracskára, oda-vissza.
Egy újabb alkalommal ugyanebben az összetételben Velencefürdőre oda-vissza. Jószerével lámpa nélkül érkeztünk este 10-re haza. Életveszélyes vállalkozásnak tűnik visszagondolva).
A még nagyobb megmérettetés idején 19 éves lehettem. Egy sebességet tudó, 20 kilós orosz kerékpárral a Balatont vettem célba. Keserves volt feltekerni a 70-es úton Kamaraerdőnél, és még tovább. Velencén tettem le először lábamat a pedálról. A tejivóban magamba szedtem félliter kakaót, s a nyári melegben ezzel az üzemanyaggal érkeztem le B.szabadi-Sóstóra, ahol a délután folyamán még egy kicsit bringáztunk E. barátommal.
Már fiatal felnőttként adódott, hogy Paksra költözött testvérünket látogattuk meg a Duna-mentén lekerekezve, talán háromszor is egymást követő nyarakon.
Nagy élmény volt megmártózni menet közben a Dunában. Lenyelni egy fagyit, más alkalommal „vöröshagymás zsírosdeszkát” (a zsíroskenyeret hívtuk annak), egy sört.
Mind szép élmény volt, és mind ködbe vész lassanként.
A Balatontól kilométerre eső strandokat egy-két éve még felkerestem nyeregbe pattanva (felkászálódva), de azóta semmi közelebbi ismerkedésem nem esett a bicikllikkel.
Ha ma kellene tekernem, talán a házunktól a Duna-partig sikerülne eljutnom.
Már nincs is cangánk a garázsban.
Ezeket figyelembe véve alig hiszem, hogy sikerülne akár három nap alatt is Veszprémbe kerekeznem.
Nincs mit szégyenkeznem, elvégre is a 79. évemet taposom (két pedál helyett egyelőre hármat is – az autónkban).


Szólj hozzá!


2025.03.31. 11:59 emmausz

Keith Jarrett

Olvasom a Parlando idei 2. számát. Igazából csak belelapozhatok, hiszen annyi nyitási lehetőséget tartalmaz, hogy több kötetnyit olvashatnék, ha minden sorát meg akarnám ismerni. A mellékelt kinyitható hanganyagokról nem is beszélve. Még mindig számos ismerős névvel találkozom. Tardy Laciéval, (a Mátyás-templom emeritus karnagya), de Sáry Lászlóéval (85) is, aki misét írt Laci felkérésére a kórusnak.
A sok név közül most kiemelem Juhász Elődét, akinek két éve Gyémánt találkozások címen kötete jelent meg, számos kiváló zenésszel készült interjúját tartalmazva. A kötetből megint csak egy ismerősen hangzó név bukkan elő: Keith Jarretté.
Az amerikai jazz-zongorista anyai ágon magyar és cigány nagyszülőkkel rendelkezik. 1945. május 8-án született. A dátum ismerősen cseng családunkban is.
Jarrett elsősorban jazz-pianista, de neves klasszikus előadóművész is. Régi ismerősünk. Egyszer azt mondta, a jó szerepléshez három dologra van szüksége a pianistának: jó akusztikájú teremre, jó minőségű zongorára és lelkes közönségre. Híres, improvizált Kölni koncertjét annyiszor hallgattuk meg hanyatt fekve jó 100 km biciklizés után, ahányszor lekerekeztünk Bp-ről Paksra (ahol ez a zene andalított, hogy azután a halászléevésnek adjuk át magunkat).
Keith Jarrett bp.-i hangversenye* előtt interjút adott Juhász Elődnek. Ebből idézek.
Bartók Gyermekeknek… ez a zene sokkal nehezebb, mint amilyennek először feltűnik, … egyáltalán nem könnyű megszólaltatni…
Volt egy tanárom, 7-8 éves koromban. Akkoriban hegedülni és zongorázni tanultam. Ez a tanárom szigorú német ember volt. Sosem mosolygott… nagyon utáltam, sőt, féltem tőle… Jó tanár volt.
Van ilyen.
Az improvizálásról érdekes véleménye van. „Szerintem az improvizálás törlési folyamat. Bizonyos értelemben a komponálás ellentéte. Az impró során az ember voltaképpen nem is tudja, hogy mi fog történni.”
Hasonlóról számolnak be egyes festők. Elindulnak néhány vonallal, de hogy mivé akar fejlődni, kezdetben nem látszik.

Írók mesélik, hogy az általuk álmodott szerkezetű történet írás közben változik. A könyv szereplői önállósítják magukat és más fordulatok követik egymást, mint azt a szerző megálmodta.
Én se gondoltam volna ma, hogy posztom a Parlandóról fog szólni.
 *Mint megjegyeztem, a Parlando sok zenére utal, amelyet egy ráklikkeléssel meg lehet hallgatni. Ilyen a K. Jarrett-cikkben is található. Mozartot játszik zenekari kísérettel ő maga, egy másik felvételen pedig a szintén híres jazz-pianista, Chick Korea.

Szólj hozzá!


2025.03.30. 17:29 emmausz

Átkozott kórság

Dr Koch Sándor magyar virológus örömmel merült el a vírusok tanulmányozásába. Úgy vélekedett, hogy a vírusok a maguk módján csaknem tökéletesek. Csak az a baj velük, hogy egytől-egyig károsak az egészségre.
Ilyen a Covid is, amellyel kétségtelenül kísérleteztek a világ számos laboratóriumában. Egyfajta vegyi fegyver, amely föld népességét képes megtizedelni. Jó öt éve aztán sikerült is a szellemet kiengedni a palackból. Ne keressük most, hogy véletlen baleset volt-e, vagy gonosz cselekedet. Egyszer majd, mint minden, ez is kiderül. Ugye B.G?
Hát egyszer csak berobbant. Vele együtt a terminus technicus is – pandémia. Elég gyorsan lebénította az emberek egymás közötti közlekedését. Pl. maszkban járt-kelt mindenki, pl. tévén néztük Böjte Csaba miséjét. Elhozattuk a bolti termékeket anélkül, hogy odamentünk volna érte. Elterjedt a home office. A távmunka.
Megszűnt a rokonlátogatás.
Mérhetetlenül sok halálos áldozatot szedett ez az átkozott kórság. Aztán lett vakcina. Hatalmas költségekbe verte magát minden állam.
Magam többször elkaptam a fertőzést. Szerencsére nem fektetett soha kétvállra, de meggyötört.
A jelen?
Továbbra is fenyeget a fertőző kór, ott leselkedik, ahol sok ember él szoros kapcsolatban egymással, ott lappang a szennyvízben, hol emelkedik benne a fertőzöttség foka, hol alábbhagy.  Úgy van jelen, mint a szigorú tanár kalapja a fogason. Nincs itt, de bármikor megjelenhet. Magyarul, a tőle való félelmet generálja. Cui prodest? – kérdezhetném, de nincs kitől.
A covid után pedig fennmaradtak azok a fenntartások, amelyek a járvány tobzódása idején elszaporodtak.
Pl. misén sokszor látok még most is maszkot viselő embert, kézfertőtlenítőt használót, elmaradt a szertartás során kézfogás, a hívek a tenyerüket tartják a papnak áldozáskor. Biztos, hogy a kézmosás gyakorisága megváltozott. Aki hazatér, kezet mos, az is, aki korábban nem tette.
Állandósult a távmunka, alighanem visszaesett a rokoni találkozások száma. Elszoktunk egymástól?
Nincs nagyobb járványveszély, de agyunk sarkába fészkelte magát a gondolat, visszajöhet bármikor, és ha nem covid, akkor más, ha lehet, még halálosabb. Avagy bezárták volna a vegyi fegyvereken dolgozó laboratóriumokat?
Nincs most új covid-törzs. Van száj- és körömfájás. Olykor madárinfluenza, olykor embert támadó influenza.
Summa summárum az orvosok küzdenek a beteg gyógyulásáért az értelmiség egy része meg meg azon mesterkedik, hogy hogyan lehet sunyi módon tömegével megbetegíteni az embereket.
Az embernek a bolond vicc jut eszébe. A temetőn áthaladó púpost kérdi a szellem: - Miért vagy te púpos? Meggyógyítlak. És lőn.
Az egészséges ember is áthalad a temetőn. Találkozik a szellemmel, az megállítja: - Ember. Nincs púpod?
- Nincs – válaszolja amaz.
- Nesze! – és hátba vágja - Most már van. – És kajánul röhög a pórul járton.
Nem kellene, hogy így legyen.
PS. Az internet úgy tudja, hogy létezik posztkovid-szindróma. Az általa okozott problémák, akár hosszabb távon is: láz, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, köhögés, gyakori szapora vagy szabálytalan szívverés; visszatérő mozgásszervi fájdalmak; megváltozott szaglás és/vagy ízérzés; szaglás és/vagy ízérzés tartós hiánya; elhúzódó hasmenés, hasi fájdalom, étvágytalanság; fejfájás, szédülés, zsibbadásérzés, alvászavar, lelassult gondolkodás, memóriazavar, (agyköd); fáradékonyság; fülcsengés, szorongás, félelem az újabb megbetegedéstől, pánikrohamok; motiváció és/vagy örömérzés hiánya; depresszió; rémálmok; ingerlékenység.
A fentiek hitelességét nem tudom igazolni.

Mindenesetre ha meglátok egy sars-vírust, átmegyek az utca túlsó oldalára – írtam januárban.

Szólj hozzá!


2025.03.29. 18:36 emmausz

Hogy mik vannak?

Tegnap reggel egy betű nem stimmelt a Szózat játékban. Így megszakadt az eredményes megoldások 185 nap óta tartó sora. Nem DOHOG, hanem DOBOG lett volna a helyes válasz. Ma viszont a Szó reggeltbe beírtam. LAKÁS, a K stimmelt, bár nem a helyén állt.  Beírtam KIHOZ … és még jó, hogy ültem: ez a megfejtés.  Ilyen is van.
***
Rászántam magam, hogy injektáljam magamba a fogyást segítő étvágytalanítót. Két hónapig tartott a beszoktatás. Tegnap jelentkeztem a patikában az újabb adagért.
Nincs.
Hiánycikk.
Lehet, hogy nem fogyok le, de reményem szerint elhagy a keserű szájíz, el a hányinger, el a hascsikarás, el a szorulás.
És az is valami.
***
7.7 erősségű földrengés volt tegnap Mianmarban. Milyen már kérdezhetném, de nem sok kedvem van a viccelődéshez. ? – Minden áldozatáért imádkozott a pápa.  Nyugodjanak békében.
Tudomásul kell vennünk, hogy a Föld nevű alakulat kérge, amelyen élünk, vékony, mint a tojáshéj, és bármikor bárhol megrepedhet, legfeljebb ennek a valószínűsége eltérő.
***
Van nálunk egy kövér fekvőrendőr a szomszéd utcában. Felénk eső lehajtója mélyebben van, mint kellene. Az ember haja szála égnek áll vezetés közben, mert nem egy ízben előfordult már, hogy autó alatt beszakadt egy úttest. A Dunához közeli utcában földalatti vízfolyások előfordulhatnak. Egyszer még lehet, hogy csakugyan beszakad a flaszter az inkriminált helyen.

Szólj hozzá!


2025.03.28. 11:21 emmausz

Ébredés

Már nyílnak a sárgák, nyílnak a pirosok, nyílnak a lilák, nyílnak a fehérek, nyílnak a zöldek is, készülnek az ünnepre. Húsvétra, amely idén elég késői időpontra esik.
Nagy a természeti változás.
Lehet, hogy semmi új nincs ebben, de mégis van, hiszen egy hosszas várakozás beteljesülése valósul meg ilyenkor. Nagyon természetes aktus ez, mégis megunhatatlan, mégis nagy fellélegzéssel járó, mégis megrázza magát a növény, az állat és az ember. Nekilát a külső és belső takarításnak, hogy jó közérzettel várja az ünnep eljöttét.
Ha késve is, de itt a tavasz.
Ha nem kértük is, eljött az óraátállítás ideje.   
Hamarabb kelünk, hogy későbbi időpontban jöjjön el az esti szürkület.
Hiába minden ellenkezés: Nem áll át biológiai óránk csak idő elteltével!  
Hiába Besenyő Pista bácsi felhorkanása: Minek átállítani az órát, eddig nem volt jó helyen?
Hiába röhögnek ki az indiánok gondolván: „A fehér ember azt hiszi, hogy hosszabb lesz a takarója attól, hogy eminnen levág egy darabot és a túlsó végére varrja.”     

Azt fogjuk mondani este hét órakor, hogy már nyolc óra van.
Na és?
***
Találtam az élet nagy kérdéseiből egy adagot:
- Hogyan kell a nullát írni római számmal?
- Miért kell leszögezni a koporsót?
- Ha az úszás használ az alaknak, akkor mi a helyzet a bálnákkal?
- Ha a feketedobozok törhetetlenek, miért nem olyan anyagból csinálják a repülőgépet?
- Miért húznak a kamikáze-pilóták bukósisakot a fejükre?
- Miért nyomjuk erősebben a távirányító gombját, amikor az elemek kifogyóban vannak?
- Ha fürdés után tiszták vagyunk, miért kell kimosni a törölközőket?
- Ha minden pasi egyforma, akkor a nők miért válogatnak annyit?
Nem muszáj a kérdésekre válaszolni!

Szólj hozzá!


2025.03.26. 13:14 emmausz

Jön a tavasz

Közelít a tavasz. Mutatják a virágzó fák, a rügyező növények, és a napsütés.
Egyelőre ugyan hűvös a levegő, és erős a sugárzás. Napnak fordított oldalam forró, tarkóm meg hideg. Úgy érzem magamat, mint a tábortűz mellett hajdan. Elöl megsültem, hátul meg hűltem.
***
Saját blogomban igen gyors és könnyű a keresgélés.  A keresett témát idéző szót beírva a keresőbe, pillanatok alatt kidobja azokat a posztokat, amelyekben a szó előfordul. Mivel a posztok száma lassan a tízezerhez közelít, elég gazdag kigyűjtés az eredménye. Sokszor alig győzöm olvasni.
Ha lemenőim úgy döntenek, hogy elmentik a blogot, sok-sok, saját életüket is érintő információval találkozhatnak. Olyan ez, mint a készült fotók tízezrei között való tallózás, csak annyival könnyebb, hogy a szavak szelektálják a témákat, a fotók meg évenként ömlesztve szerepelnek a virtuális albumokban.
Mindenesetre nekem sok kellemes percet szerzett megannyi – immár rég elfelejtett – történés felidézése.
Vénkoromra kapom az elismeréseket. Azt hiszem, nem tettem semmi különösebbet, mint bárki más az adott körülmények között. Mégis jól esik, szó se róla. Hizlalják a májamat.
Van, aki arra agitál, hogy adjam ki írásaim egyfajta válogatását.
Az a baj ezzel, hogy írni szeretek, szerkeszteni nem, ráadásul ma az a divat, hogy az írók finanszírozzák kötetük kiadását, amihez nekem semmi kedvem nincs. Ha egy kiadónak nem éri meg egy mű kiadása, akkor ne adja ki.
Úgy vagyok vele, mint az a vásárló, aki nem hagyta, hogy az általa önkiszolgáló pénztárban elvégzett tevékenységét a biztonsági őr kontrollálja.
Még mit nem! – vágta a szemébe mérgesen –, a munkájukat velem végeztetik el, utána meg szemtelenkednek!  
Volt valami igaza, és nekem is van.
***
Mai hír. Dánia azt tervezi, hogy a jövő évtől kezdve a nőket is besorozzák katonának.
A régi bakanóta cseng a fülemben. Egyik strumflija szerint
De szeretnék, de szeretnék a császárral beszélni,
De még jobban, de még jobban a szobájába bemenni.
Megmondanám a császárnak magának,
Lányokat is, lányokat is sorozzon be bakának.
Nem kellene harcba küldeni őket (a nőket).

Szólj hozzá!


2025.03.25. 16:19 emmausz

Olvasnivalók?

Találtam a könyvmegállóban egy szép küllemű könyvet egy jó nevű írótól.
Thornton Wilder egyik kisregényére bukkantam rá: Az androsi lány címűre. Elkezdtem olvasni. Próbáltam összpontosítani, hogy hol és mely időben történik a sztori. Kik a hasonló nevű szereplők, mi közük van egymáshoz, miféle nézeteik vannak, hogy indul a mese szála, létezők vagy mitológiai alakok-e?
Meglehet, hogy túl fáradt vagyok,
meglehet, hogy túlságosan elvont,
meglehet, hogy elszoktam a szellemi erőfeszítésektől,
meglehet, hogy a Benedek Marcell fordítása nekem már avítt.
Nem tudom.
Figyelmem egyre elkalandozott, az olvasottak egyszerűen nem kötöttek le.
Kevés ilyen könyv van.  
Emlékeim szerint sok szószátyár könyvet végigolvastam azzal áltatva magamat, hogy majd csak rábukkanok rejtett értékeire.
De nem.
Ilyen volt Thomas Mann, József és testvérei c. hatalmas munkája, VD mindennapos olvasmánya. Különféle időszakokban négyszer fogtam elolvasásához, és nem ment. Kifordult a kezemből a terjengős könyv. Akaratom ellenére ott kellett hagynom. Nem nekem szólt, nem szólított meg.
A könyv is oké, én is oké vagyok, de egymásnak nem vagyunk okék.
A modern zenék elég jelentős részéhez ugyanez a viszonyom.
Mondják, hogy kitűnő muzsika. Meglehet, de nem nekem, vagy nekem, de nem most.
Höhö… De gustibus non est disputandum – mondja a latin bölcsesség. Az ízlésről nem kell vitatkozni.
Azt szokták mondani, kinek a pap, kinek a papné.
Ami nem megy, azt nem kell erőltetni. (Lenin)
Ami nem megy, azt kell erőltetni, mert ami megy, minek azt erőltetni (mondhatta volna Sztálin).
Ízlések és pofonok különbözők.
Az embernek az ízlése nem befejezett valami.
Kodály szerint egész életünkben csiszolásán kell dolgoznunk.
Nem is folytatom.

  

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása