Azért nem olyan egyszerű a google-n keresők élete, mint elsőre látszik. A könyvét kínáló valaki elküldött a könyvkereső oldalra, ahová viszont be kell jelentkezni. Majd kilépni a rendszerből, hogy sikeres legyen a regisztráció. Ha aktiváltad belépési izédet, akkor már eredménnyel keresgélhetsz. Pl. beírod: Szóvégmutató szótár. A kereső kijelzi, hogy egy darab sincs. Viszont jól elvacakoltál vele egy negyed órát vagy többet is. Viszont akad még sok találat. Ezek rendre megmutatják, hogy amit keresel, hogy néz ki, majd közlik, hogy előjegyzést se vesznek fel rá, annyira nincs a kínálatukban, s reményeikben sem.
Viszont a wikipédiában megtalálod a leírását (ha van leírás egyáltalán a dologról), és a legfontosabb arra vonatkozó elveket, hogyan kell egy ilyet elkészíteni. Esetemben példát is hozott:
baba
próbababa
fababa
játékbaba
alvóbaba
felibe-harmadába
hiába...
Nem igazán lettem okosabb az ott található adatsoroktól.
Nos hát, a PC lehet, hogy megkönnyíti az életedet, olykor azonban erősen meg is bonyolítja.
Keresel pl. egy jó zenét. A youtube-on nem találod. De találsz utalást arra, hogy megjelent itt-ott hanglemezen. Rámész a lemezre. Kínálja, hogy vedd meg ennyiért-annyiért. Ha szerencsés vagy, belehallgathatsz a demóba. Aztán, amikor a legjobban élveznéd a muzsikát – snitt. Éppen csak azt nem írja ki: „Egy frászt neked, hát nem mondtam, hogy vegyél meg?”
Bírom a technikai bravúrokat felmutató eszközt, olykor azonban nagy csalódásokat is okoz, amikor akarva-akaratlanul keresztbe tesz.
Mindenesetre négynapnyi távollét elvonási tüneteit észlelve azonnal megnyitottuk a masinákat otthon, amint megérkeztünk Lengyelországból.
Halkan hozzáteszem, elég gyorsan le is zártuk, mert túl sok jó hír nem érkezett időközben, viszont mi alaposan elfáradtunk a kilométerektől és a viszontagságos időjárás következtében. Mint megjegyeztem: „Mind a négy nap jól esett!”
Szó szerint, mi több, konkrét és átvitt értelemben egyaránt
Utolsó kommentek