Mickey webnaplója

Senki sem panaszkodhat, hogy hanyagolva volna. Két nappal ráckevei kiruccanásunkat követően ma a móváriakat is megcéloztuk. Minden úgy ment, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Zsu-ék a nyugati fronton is lecseréltették a korábbi ablakokat és az erélyajtót thermopan üvegesre. Ennyit a fejlesztésről. A további fejlesztési tervek alanya egy telek családi házzal, mielőbb.
A gyerekek fejlődéséről személyesen meggyőződtünk. Blankához ragaszkodnak ovis társai, mert mosolygós, határozott és pozitív gondolkozású. Ágostonnal hosszasan játszottunk szellemi játékokat, amelyeket együtt kreáltunk – ott és akkor. Némelyik szabálya olyan bonyolult volt, hogy alig értettem. Sokat nevettünk a poénokon. A legkisebb unokámat megszeretgettem, sétáltam vele a lakásban. Jól tűrte. Mi az, hogy tűrte! Érdeklődéssel járkált velem, megfogott mindent, megcsodált mindent, részt vett a családi együttlétekben, s ha anyjához vittem a konyhába, még „dorombolt” is hozzá, jelezve, hogy igen jó felé tartok vele.
A nap kísérletét tegnap készítettem elő. Négy erős és új cerkaakkut feltöltöttem, és ezúttal Mica gépét vittem magammal, mert nem akarom elhinni, hogy alig dolgozik a kamera.
Valóban kisebb a kapacitása az enyémnél, de gond nélkül készítettem vele 30 képet, és nem mutatta, hogy meg akarná magát adni a további munkavégzést elkerülendő. Az a benyomásom, hogy a gépnek kutyabaja sincs, az aksikat kell jól megválasztani. A kamera egyébként könnyen kezelhető és nagyon szépen „rajzol”. Sebtében feltettem a készült képeket a 2012.3 albumba.
Mivel a nap kissé hosszú volt, most mindenkinek „csóközön”.