Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • emmausz: Igen. (2020.02.03. 14:08) Reggelek Bakonybélben
  • Tiborné Kaposi: Igen, köszönöm itt is, hogy láthattam a képet. A fehér kanapé fölött nagyon jól mutat:))) (2020.01.24. 14:33) Műtők - műtermek
  • gond/ol/a: @gond/ol/a: ja, máris eszembe jutott, Váli Dezső!! (?) (2020.01.20. 12:38) Halál komolyan mondom
  • emmausz: Soraid segítenek megbirkózni naponta egy-egy témával. köszönöm reflexiódat és az Ég áldását kíváno... (2020.01.17. 14:43) Empátia
  • emmausz: Figyelmességét köszönöm. *** Ennél hosszabb könyvet még nem olvastam én sem. Mindenesetre leköt, m... (2020.01.12. 07:07) Mit üzen az Üzenet?

Utolsó kommentek

  • emmausz: Igen. (2020.02.03. 14:08) Reggelek Bakonybélben
  • exbikfic: @emmausz: Értem. Akkor hát mégsem praktikus. :) De ez is szép. (2020.02.03. 13:42) Reggelek Bakonybélben
  • emmausz: Az az esti himnusz dallama. A reggelié s,d ms mr fm s,d ms mr fm sl sf fs fm rmf s mr rd (2020.02.02. 15:58) Reggelek Bakonybélben
  • exbikfic: Én ezt ismerem: l'l'l' dl' dr m mmm sf mr d mmm rr dm r drm mr dt l' (2020.02.02. 15:10) Reggelek Bakonybélben
  • emmausz: Lehetséges, lehetővé teszi a szöveg. Egyébként mindkettőnek van egyedi dallama. Arra jöttem rá, hogy József Attila Altatója ugyanebben a ritmusban készült. Azt hiszem, Sebő F. volt, aki megzenésítet... (2020.02.01. 17:57) Reggelek Bakonybélben
  • Utolsó 20

2020.01.20. 05:22 emmausz

Halál komolyan mondom

Aki a purgatóriumot célozza meg, az könnyen a pokolban találhatja magát – szól a figyelmeztetés, a mennyországot célozd meg, s akkor a purgatóriumban kötsz ki – hangzik a figyelmeztetés.
Egy másik változat: A katolicizmus minden embernek való. Aki tehát elfogadja az egyház tanítását, valószínűleg az egyes részleteket illetőleg némileg árnyalja elképzelését, áteresztve saját szűrőjén. Aki viszont nem követi a mindenkinek alkalmas rendszert, az többé-kevésbé kever magának egy mixet, ami lehet deista, lehet ateista, lehet new age-es, lehet animista, lehet babonás, lehet univerzális energiákban hívő, lehet a lélekvándorlás híve. Végül is egy ilyen mix kaotikus, káoszba fullad vagy a nihilbe.     

Aki a hangszeres tudás krémje, abból szólista lesz, de akik nem képesek hangszerüket virtuóz módon megszólaltatni, azokból zenekari tagok lesznek – véli Vásáry Tamás.
Apropó.
Vásáry Tamás.
Hosszan leírja feleségének, Ildikónak a kórtörténetét. Én laikusként is elképedve olvasom, de mit mondanának ezek a szélesen hömpölygő, eposzi terjedelemben megírt naplójegyzetek szakorvosoknak, egyáltalán az egészségügyben dolgozóknak?  

A művész ott téblábol a felesége mellett a kórházban, és a kezelések szünetében felesége betegágyánál. Nem vezettem statisztikát, de sok esetben megvétózza az alkalmazott terápiás lépéseket, többnyire eredménnyel. A kezelések olykor csaknem Ildikó halálát okozzák. Pl. gyógyszerérzékenysége, allergiája ellenére alkalmazott pirulák szedésének megparancsolása.
Ez önmagában is eléggé elképesztő, s az ember elképedését csak fokozza, ha hozzávesszük, hogy mindez a fejlett Angliában történik, ott is egy drága luxuskórházban.
Hány műhiba fordulhat elő világszerte a téves kezelések kapcsán? Még rágondolni is rossz.
Talán innen is ered, hogy oly sok orvosos vicc van világszerte.
Az egyik szerint a temető tele van az orvoslás áldozataival, mellettük nyugszik, aki kezelte őket.
A másik inkább érdekes meggondolás: Az elmúlt században akkorát fejlődött az orvostudomány, hogy mára már nincs egészséges ember. Persze ezek csak jól hangzó részigazságok, hiszen eddig minden beteg meghalt, s az egészségeseknek is sikerült, ha türelemmel kivárták a sorukat.
A kérdés elég bonyolult. Nyíri Tamás pl. arról beszélt egy rádióműsorban, hogy a ma embere túléli saját magát. Elvégzi, amire teremteve van, s gyógyszerek életben tartják még viszonylag hosszú ideig, anélkül hogy értelmes célt tudnának maguk előtt a páciensek.
Ennyi okoskodás után nem marad más hátra, mint kiegészíteni saját okosságaimmal az eddigieket.
Élni életveszélyes – szoktam mondogatni, mikor látom, hogy egyesek milyen dolgokat követnek el. Olykor arra a következtetésre jutok, hogy az Isten különös kegyelme folytán érik el a gyerekek a felnőttkort, mert annyi szamárságot követnek el maguk és egymás ellen.
Még azt is szoktam emlegetni, hogy csak addig bírjam ki élve, amíg meg nem halok. Van ebben némi geller. Én ugyanis sokáig szeretnék élni. A felvetés tehát helyesen: Sokáig bírjam ki élve, hogy hosszú életről tudjak beszámolni. Ez elvileg lehetséges, de gyanítom, hogy a kérdés megoldásának a kulcsa Isten kezében van.
Róla pedig azt terjeszti VD, hogy Isten mindenkinek testre szabott elmúlást gondolt el. Ilyen lesz az enyém is.

Addig pedig fel a fejjel! – mondom én a bakókkal vitatkozva, akik szerint: Le a fejjel!       

2 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr5515417416

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.