Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • emmausz: Bebizonyosodott, hogy az idézett vicc úgy kezdődik, hogy miért csak a mennyországban fognak magyar... (2021.09.13. 10:23) 52. NEK – Záró szentmise
  • Meg nem értett: "Rómában római módon élj, ha máshová kerülsz, ott a helyi szokás szerint élj!" Ez egy csodálatosa... (2021.07.06. 09:02) Nézem az EB-t
  • Meg nem értett: **vagy gyengítik erősítik egymást. Hát igen,messze nem írok olyan szépen mint te. (2021.07.01. 10:21) Balaton: igen-nem

Utolsó kommentek

  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • emmausz: Bebizonyosodott, hogy az idézett vicc úgy kezdődik, hogy miért csak a mennyországban fognak magyarul beszélni. Mert az örökkévalósági tart megtanulni. Nos, ha addig tart megtanulni, akkor addig nem... (2021.09.13. 10:23) 52. NEK – Záró szentmise
  • Meg nem értett: "Rómában római módon élj, ha máshová kerülsz, ott a helyi szokás szerint élj!" Ez egy csodálatosan szép (kirakat) mondás,de valójában egyáltalán nem gondoljuk komolyan. Ha ez komoly lenne,akkor a v... (2021.07.06. 09:02) Nézem az EB-t
  • Meg nem értett: **vagy gyengítik erősítik egymást. Hát igen,messze nem írok olyan szépen mint te. (2021.07.01. 10:21) Balaton: igen-nem
  • Utolsó 20

2021.02.19. 03:28 emmausz

Mozaikszemek

Unos-untalan belebotlok a tévéműsorokban az oltakozás bemutatásába, abba, ahogy tövig szúrják a tűt az emberekbe, vénekbe és fiatalokba, híres emberekbe és hírtelenekbe. Miért olyan fontos ezt a fajta jószándékú, ám egyáltalán nem szép látványosságot százszor és ezerszer megmutatni? Gusztus dolga. Mi tagadás én viszolygok tőle. Ellenkezik az ízlésemmel. Ami pedig a lényeg:
Miről fognak szólni a tévéműsorok, ha egyszer vége lesz a covid-járványnak? (Ez volt az a téma reggel, amit alkalom híján nem tudtam rögzíteni, és ami utóbb meg kiment a fejemből. A feleségem se tudta, nem is tudhatta, mert neki sem meséltem el.)
 Elsötétülnek majd a képernyők? Bár csak úgy lenne. Szóba állnánk egymással.
Apropó. A FB-on olvastam. Felajánlás a böjti időszakra az önfegyelmezés keretében: „A nagyböjt teljes idején nem kapcsolom be az internetet.”
Tetszik ez nekem. Igaz, hogy az okostelefonjáról nem szól a fáma, de akkor is.
***
Prokop írja: „Az újság [a Nyugaton kiadott Életünk], amelynek könyörgésére írni kezdtem, s hol első sárkányaimat eregettem, új szerkesztőt kapott, akinek fölfogása szerint nem ütöm meg mértéküket. Meakulpázhat az égben tévedő elődje, aki engem vadvizek kalandjaira csábított.”
Van ilyen.
„Zorba fel, vagy Zorba le.” A „főnök”-ön múlik.
***
Egyszer írtam a megvilágítás pszichénkre ható erejéről. Erős napsütésben a feketekerámia iránt mutatkozott érdeklődés, borús időben a szép élénk színezésűek iránt. (Kereskedelmi tapasztalatom.)
A hét elején a borús időben nem volt kedvem fotózni se, mert mindent áthatott a szürkeség. Meg is énekeltem. Utóbb megnyíltak a felhők, s kisütött a nap. Azonnal készítettem néhány képet. Következetesnek kell lennem: Borús időben színes, szép időben, fekete-fehér képeket tenni a FB-ra.  Csütörtökön napoztunk azt erkélyen, olyan ereje volt a napsugárzásnak.  
***
Karcsi, egykori főnököm és párja (1969) kutyarajongók voltak. Az autóban felesége ült hátul a kutyával, kolléganőm az anyósülésen, Karcsi a volánnál. Kolléganőm nevetéstől fuldokolva mesélte utóbb. Képzeljétek,
a Karcsi párja előre kiabál férjének: „KARCSÍÍÍ, a Pimpike levegőt engedett a popójából.” 
Hogy miért nem voltak tele ezzel a hírrel a korabeli újságok!!!
Nem is értem.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr8716432110

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása