Mickey webnaplója

Az anekdoták olyan rövid történetek, amelyeknek valamiféle csattanója illenék lenni. Sikerüket többnyire az adja meg (fokozza), hogy neves emberek szájába adják a sztorikat.
Kaptam egy vaskos kötetet szülinapom okán: A komolyzene anekdotakincse. Ebből szemezgetek, s bízvást még máskor is meg fogom tenni.
* G. Fauré tudatában volt beosztása méltóságának. Mindennap taxival érkezett a konzervatórium elé, melyet az előző metróállomáson fogadott fel.
Ez a megoldás ma is előfordul. Tipikus úrhatnám manőver. Vö. Fent az ernyő, nincsen kas (közmondás).
* Caruso a végletekig elnyújtotta áriáit: „Chgi son? Chi son?” [ki vagyok?] énekelte lassan. „Sei un imbecile!” [hülye vagy] vágta ré Puccini, általános derültség közepette. (Hogy szólna ez az anekdota Caruso és Puccini nélkül?)
* Geraldine Farrar – akivel szenvedélyes viszonya volt Toscanininek, egy Puccini-áriát nem egészen kotta szerint énekelt. Amikor Toscanini megállította és lehordta, a szoprán így védekezett:
- Maestro, én kérem, ne feledje, én az opera csillaga vagyok.
- Akkor az égben a helye – csattant fel Toscanini.
(Nem túlságos, csak meglehetős)
* Busoni találós kérdése:
Mi a különbség Godowski és a gépzongora között?
- Godowski tízszer gyorsabban, a pianola tízszer annyi érzéssel tud játszani. (Ez frappáns)
* Max Reger olyan ihletetten játszotta Schubert Pisztráng-ötösének  zongoraszólamát, hogy egyik hölgyrajongója hálából friss pisztrángot küldött neki. Reger köszönőlevelében tudatta vele a következő koncertje időpontját, és hogy a műsor: Haydn Ökör-menüettje lesz. (Na, ilyen egy tipikus anekdota.)
* Egy müncheni lap lesújtó kritikájára így válaszolt Reger a szerzőnek:
„Lakásom legkisebb helyiségében ülök. Előttem az ön kritiája. Még egy pillanat, és mögöttem lesz. (A vándoranekdoták gyöngyszeme: Én Karinthyval is olvastam már.)
* Amikor a szoprán Francesca Cuzzoni nem akarta elénekelni az Ottone Falsa imagine kezdetű áriáját, Händel ezt mondta neki:
Tisztában vagyok vele, hogy maga igazi női ördög, de meg fogja látni, hogy én meg Belzebub vagyok, a fő ördög.
Azzal a derekánál fogva felemelte, és közölte vele, hogy ha még egy szót szól, kihajítja az ablakon. [Valaha ez volt Németország egyes részeinek a bűnözők vallatásának az egyik módszere.] (Nekünk Tardy László karnagy mesélte anno.)