Nem akartam, hogy posztjaim ezután idegen tollakkal ékeskedővé legyen, most mégis még néhány tanulságos anekdotát teszek fel a most olvasott könyvből. Előre is bocsánatot kérek miatta.
* Itt van pl. G. Mahler, akitől egy Natalie nevű hölgy azt kérdezi, hogyan kell zenét szerezni.
- Az Istenért, Natalie, hogy kérdezhetsz ilyet?! Tudod, hogy készül a trombita? Veszünk egy lyukat, és körbetekerjük rézzel. Nagyjából ilyen a komponálás is.
* Beethoven az eredetiséget tartotta a zeneszerző fő céljának, mert egy hölgynek, aki megkérdezte tőle, vajon gyakran látogatja-e a Mozart-operákat, azt válaszolta, hogy nem ismeri őket, és nem akar mást hallani, mint a saját zenéjét, nehogy csorba essék az eredetiségén.
* C. M. Weber a műve főpróbáját karosszékből hallgatta. A szerző a legteljesebb mértékben meg volt elégedve vele egy apróságot kivéve. A kórus teljes hangerővel kezdte a kantáta imarészét. Weber azonnal leállította őket, és e szavakkal fordult hozzájuk:
Halkabban, könyörgöm! Hogy lehet Isten jelenlétében így ordítani?!
* Egy dobos találkozott Rossinival.
- Szíves engedelmével eldobolom a Tolvaj szarka nyitányát.
- Ó, mondta Rossini.
A fickó az indulót bevezető harsány dobpergés után diadalittasan nézett föl, hogy mekkora zajt csapott.
- Uram, szólalt meg, itt most hatvanütemnyi szünet jön, azt átugorjuk.
- Jaj, ne! Nagyon kérem, számolja végig őket! –mondta neki Rossini.
* Auber megkérdezte Rossinit:
Hogyan tetszett a Tannhäuser?
A mester mosolygott:
Ez olyan zene, amelyet többször kell meghallgatni. Én még egyszer nem megyek el. Wagner zenéjének szép pillanatai vannak, de rossz negyedórái.
* Nézd, kész csoda ez a kávédaráló! – magyarázta Schubert izgatottan. Dallamok, témák röppennek fel belőle. Figyeld ta-ra-ta, ez az! Napokig nincs ötleted, ez a kis szerkentyű meg egy pillanat alatt talál neked! Azzal énekelni kezdte a d-moll vonósnégyes témáit.
* F. Mendelssohn vezényelte először húszéves korában az általa újra felfedezett Bach-muzsikát, a Máté-passiót.
* Zeneszerzői módszere egyedi volt. Kottát írt, emlékezik vissza egyik látogatója. Vendégének azt mondta: Csak másolok. Beszélgetés közben is egyre írt. Nem másolt, mert nem volt előtte papír. A C-dúr nyitányon dolgozott. A másolás abból állt, hogy lejegyezte a fejében az utolsó hangig végiggondolt és kidolgozott művet, mintha ott feküdt volna előtte.
2024.09.27. 07:13 emmausz
Na, még egyet!
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr6218501132
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek