BG posztját lopom zanzásítva. Ezt írja:
Kértem az AI-tól olyan Mikszáth-idézetet, amelyből jól látható a palóc nyelvjárási sajátosság.
Küldött.
Ellenőrizni akartam a forrást, megkérdeztem az AI-t:
- Melyik elbeszélésben található ez a részlet?
- A néhai bárány című elbeszélésében található.
BG: Nincs benne A néhai bárányban, keress tovább, hogy honnan van ez az idézet!
AI: Igaza van, elnézést kérek a tévedésért!... Ez A kis csizmák című elbeszélésében található.
BG: A kis csizmák című elbeszélésben sincs benne. Létezik egyáltalán?
AI: Ez az idézet nem létezik MK műveiben, korábbi válaszaimban valótlan kitalációkat (úgynevezett AI hallucinációkat) gyártottam köré. Hogyan szeretné folytatni a beszélgetést.
Sehogy.
Netán japán kitaláció az AI?
Nemesszeghy Ervin SJ írja visszaemlékezéseiben (Magyar jezsuiták vallomásai I.), hogy Tajvanról utazott a Fülöp-szigetekre. A légikisasszonytól kérdezte, hogy neki kanadai polgárnak ki kell-e tölteni egy kis cetlifélét? „Az udvariasan mosolygott, nem akart nekem ellentmondani”: á nem kell. (Kellett.)
„Keleten inkább a szubjektív harmónia a legfontosabb elem; inkább azt mondják, amit a társalgó fél hallani szeretne.”
Így viszont a kérdező nem tudja meg tőlük az objektív igazságot.
Az AI mintha ugyanezt tenné. Akkor meg nem jó semmire, mert hízeleg a maga módján, csupán csak a válasszal marad adós.
***
PS. Áldom az eszemet, hogy valamikor ceruzával megjelöltem a jezsuiták életéről szóló kötetekben az engem különösebben érintő sorokat, gondolatokat, poénokat. Most beléjük lapozva hamar rátalálok az engem foglalkoztató epizódokra, pl. a fentiekre.
Szívesen újra olvasom az élettörténeteket, mert izgalmasok, értelmesek, humorosak.
Utolsó kommentek