Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • emmausz: Bebizonyosodott, hogy az idézett vicc úgy kezdődik, hogy miért csak a mennyországban fognak magyar... (2021.09.13. 10:23) 52. NEK – Záró szentmise
  • Meg nem értett: "Rómában római módon élj, ha máshová kerülsz, ott a helyi szokás szerint élj!" Ez egy csodálatosa... (2021.07.06. 09:02) Nézem az EB-t
  • Meg nem értett: **vagy gyengítik erősítik egymást. Hát igen,messze nem írok olyan szépen mint te. (2021.07.01. 10:21) Balaton: igen-nem
  • Meg nem értett: "Lehet cifrázni a válaszokat, mégis azt gondolom, hogy ami fontos, figyelmünket és időnket arra fo... (2021.06.30. 09:15) Hajnali gondolatok
  • Meg nem értett: "Élünk, ameddig az Isten is úgy akarja. Vagy azért, mert használni tud, vagy azért, mert tetszik n... (2021.06.30. 09:07) Péterek és Pálok

Utolsó kommentek

  • emmausz: Bebizonyosodott, hogy az idézett vicc úgy kezdődik, hogy miért csak a mennyországban fognak magyarul beszélni. Mert az örökkévalósági tart megtanulni. Nos, ha addig tart megtanulni, akkor addig nem... (2021.09.13. 10:23) 52. NEK – Záró szentmise
  • Meg nem értett: "Rómában római módon élj, ha máshová kerülsz, ott a helyi szokás szerint élj!" Ez egy csodálatosan szép (kirakat) mondás,de valójában egyáltalán nem gondoljuk komolyan. Ha ez komoly lenne,akkor a v... (2021.07.06. 09:02) Nézem az EB-t
  • Meg nem értett: **vagy gyengítik erősítik egymást. Hát igen,messze nem írok olyan szépen mint te. (2021.07.01. 10:21) Balaton: igen-nem
  • Meg nem értett: Milyen szép felsorolás. Szépen külön választva a szeretem, nem szeretem-re,megmutatva a két végletet. Ám a valóságban ezek az érzelmek egymásba olvadnak és egyik erősíti,gyengíti a másikat.(ezt írás... (2021.07.01. 10:20) Balaton: igen-nem
  • Meg nem értett: "Lehet cifrázni a válaszokat, mégis azt gondolom, hogy ami fontos, figyelmünket és időnket arra fordítjuk." De nem csak a figyelmünket,hanem az igazságunkat is.Azt nevezzük igazságnak amiből valamil... (2021.06.30. 09:15) Hajnali gondolatok
  • Utolsó 20

2021.09.14. 03:24 emmausz

Egy találkozás margójára

Jó volt találkozni kor- és sorstársainkkal, a Nomádokkal.
Mindnyájunk sorsa más,
mindenkié emberi,
mindenkié érdekes,
mindenkié kalandos,
mind a hazafelé tartó emberek sorsa.
Mesélünk, de többnyire halkan.
Hallunk, de többnyire kevéssé.
Törődünk a mieinkkel, s valamelyest másokkal.
Törődünk másokkal, s a mieinkkel is.
Ellene vagyunk az okoseszközöknek, s használjuk őket.  
Ha késve is, közösségileg megemlékeztünk arról, aki hazatért az atyához, most imádkoztunk érte.
Sokunknak volt, lesz születésnapja.
Van, aki még, s van aki már nem vállal hivatalos munkát.
Sokunknak hasonlóképpen alakul a napirendje.
Sokunkat éltetnek ránk nevető unokáink.
Körtepálinkából kétféle volt.
Borból is. Egy fehér, egy piros. Mindenki a pirosat kérte, mert az édes.
Nem volt igazán édes.
Villányi volt, s pohárnyit ittunk.
Megállapíthattuk, hogy mindenki másképp csinálja.
Mégis mindenki valamennyire hasonlóképpen csinálja.
Örültünk egymásnak, s a lehanyatló napsugárnak.
Hazaindulás előtt bevettem az esti gyógyszereket.
Befértünk két autóba mind, akik hazamentünk.
Reméljük, egy hónap múlva újra összefutunk.
Vagy már holnap Soma gyémántmiséjén.

Szólj hozzá!


2021.09.13. 04:41 emmausz

Szentségtartók

Érdekes sorsuk van a szentségtartóknak (monstrancia). Szentségimádáskor kikerülnek a szentségházból (tabernákulum), majd az imaalkalmak végén újra bezáratnak a szentségházba. Itt őrződnek az újabb alkalomig. Vannak igen díszes monstranciák, s vannak puritánok. Újabban csak egy forgalmaznak olyant, amely egy méretes köralakú aranykeretből áll talppal és fogónyéllel, ebbe kerül a szentostya. Valamikor ilyenről álmodtam, ma már nem egészen.
A korábbi, napsugarakat idéző díszítések nemcsak a kegyelem áradását jelenítették meg, hanem egyben Krisztus testére is mutattak. És ennek is van értelme.
Hiteles története van az 1938-as NEK-en használt monstranciának. Mivel Pacelli bíborosnak végig kellett vinnie a szentségtartót az Andrássy úton, olyant kerestek, amelyik könnyű. Rátaláltak a szociális testvéreknél. Máig megvan, s használják e szerzetes nővérek.
Az idei NEK szentségtartója szellemesen két részből áll. Egy messziről is jól látható fix részből, és egy abból kivehető hordozható részből (Lenzser-Mezei Kata alkotása). Számos alkalommal láttuk, ahogy beillesztik a kézben hordozható részt a nagy keretbe. Hogy mekkora a kézben hordható rész súlya, nem tudom. Mindenesetre formája letisztult, kicsit a minimal artra hajaz.
Ma utoljára felteszem a FB-ra búcsúzásként s korábbi ígéretemhez híven saját alkotásomat, amely ha lehet, még inkább nélkülöz minden felesleges elemet. Kb. 30 éve ötleteltem ki, hogy a Bibliában található, és Jézusra mutató „Én vagyok ”-idézetekkel körberakok egy elképzelt fehér ostyát. Ezek a fenti módon mutatnak befelé Krisztusra, kifelé pedig „sugározzák” a belőle fakadó megváltó szavakat. Így állt össze az én monstranciám, amelyet egykor a Zászlónk c. regnumi lap mutatott be.
Tegnap a NEK zárómisén ráláttunk a pápára onnan, ahol mi ültünk-álltunk. Igen aprócskának látszott Ferenc pápa, mert azért viszonylag nagy távolságból néztük. Mozgását jól ki lehetett venni. Jelen volt, először, és számunkra nagy valószínűséggel utoljára. A jelenség szűk három óra hosszat volt látható, hogy aztán hosszasan eltűnjön a szemünk elől, csakúgy, mint a monstranciák, amelyek két szentségimádás között eltűnnek a tabernákulumban.
Isten áldja Ferenc pápát, és Isten áldjon bennünket is!          

Szólj hozzá!


2021.09.12. 19:56 emmausz

52. NEK – Záró szentmise

A nap természetesen a pápalátogatás jegyében zajlott le. Éjjel elgondoltam, hogy a tegnapi szúró napsütés ellenére veszem a bátorságot, és elmegyek a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére, amelyet Ferenc pápa celebrál sokadmagával. Előbb azt gondoltam, hogy feldobok egy pénzt, s ha fej, elmegyek. Aztán azt, hogy akkor is elmegyek, ha írás. Reggel jókor bejelentettem ebbeli szándékomat. Tücsi, aki tegnap alaposan elfáradt, s lemondóan nyilatkozott részvételi szándékát illetően, most döntésem nyomán azt mondta: Ő is eljön. Megdöbbent arckifejezésemet látva, félig viccesen a karizmatikusok szlengjét használva azt mondta: „azt kaptam”, hogy menjek.
És jött.
És mentünk.
Mentünk HÉV-vel, villamossal, az Oktogontól pedig gyalog a Rippl Rónai utcáig. Majd regisztrálás és a  fémdetektorral való megkezelés után tovább az Andrássy út beszájadzásáig, csaknem a Hősök teréig. Ott kaptunk egy helyet egy „foglalt” padon, majd egy óra várakozás után magam egy plakátoszlop tövében landoltam. Ott követtük a nap vonulásának függvényében az előbbre araszolást végig árnyékban maradva, mígnem elénk telepítettek egy kerekesszékes matrónát. Tőle aztán nem követhettük tovább az árnyék vonulását. Viszont enyhe szellő segített a hőség elviselésében. Egyébként is lekötött bennünket a ritka szép és rendhagyó mise, amelyen a De Angelis gregorián mise tételei hangzottak fel, meg különféle szép dallamok tökéletes előadásban, tökéletes kihangosításban. Reméljük, hogy a kongresszus beszédei, a pápa köszöntője és homiliája, a magyarokhoz intézett búcsúüzenete mind-mind meg fog jelenni valamiféle könyvalakban. Addig marad a közhelyszerű vicc, melyet állítólag elsütött a pápa, s amely így hangzik: Miért nem fognak a mennyben magyarul beszélni az üdvözültek? ???
Mert a magyart megtanulni képtelenség, és az örökkévalóságig tart.         
Megjegyzem, hogy a térről vissza a Nagykörútig egyre hömpölygőbb tömegben jöttünk, viszont árnyas utcán mindvégig. Meg is jegyeztem Tücsinek a lelkes tömegben haladva: Nyertünk! Hajrá Ferenc ...(város)...pápa!
Az első kombinóra felfértünk, s a HÉV-en ülőhelyünk is akadt. Így lett vége a félkilenckor kezdődő, és kb. két órakor véget érő akciónknak.

A készült képekből bőségesen fogok mutatni a FB-on. Plébániánkról valaki már jelezte, hogy összegyűjtené az elkészült fotókat mindenkitől, aki részt vett az 52. NEK-en.    

1 komment


2021.09.12. 07:25 emmausz

 2021. 09. 11.

Tegnap, 11-én volt 20 éve annak, hogy leomlottak a WTC ikertornyai. Vannak verziók a hogyanra. Hagyjuk is. Eme hír nem vetett árnyékot a margitszigeti családi napra, amelyet a héten folyó és ma befejeződő Eucharisztikus Kongresszus jegyében szerveztek meg. Hatalmas tömeg kereste fel a szigetet, mi is. Első közelítésben azt tudom mondani, hogy olyan élményt nyújtott, mintha a pünkösdi máriaremetei rendezvény kiterjesztett mása volna. Hogyne, hiszen 70 közösség mutatkozott be egy-egy sátorban, sátorrészben. A programoknak se szeri, se száma. Lehetett vállalkozni erre is, arra is, ha úgy hozta kedvünk, és lehetővé tette a sokaság. A nagyszínpadon állandóan folyt a műsor, hol zenekarok léptek fel, hol beszédek hangzottak el. A tarka forgatagban a legérdekesebb mégis a találkozások meglepően nagy száma volt. Gondolom nem csak én voltam így vele. Számos régi ismerőssel, baráttal, szerzetessel, fiatallal találkoztunk, akik hosszabb-rövidebb ideig közös cselekvéseink társai voltak. Mi tagadás, jól elfárasztott minket a kitartóan sütő nap. A nagyréten kevesebb az árnyék, mint Máriaremetén. Nem is vártuk meg a programzárást, hanem du. kettőkor elpilledve hazaközlekedtünk.
Itthon együtt töltöttük a nap második felét a piliscsabaiakkal. Egyiknek mesélni kellett, a másikkal leckét írtunk. Mindent összevetve jól el voltunk együtt.
A napi fáradalmak folytán eszünkbe se jutott, hogy a fáklyás felvonuláson és a főpapi misén részt vegyünk. Már nem a mi egészségi állapotunknak való. Este a tévé előtt ülve kísértük figyelemmel az eseményeket, a tömeg felvonulását a bazilikától a Hősök terére. Közben hússzor meghallgattuk a Bangha B. eucharisztikus himnuszát (Győzelemről ünnepeljen napkelet, és napnyugat). Sok igen szép snittet mutatott a tévé. Sajnos ezek látványértékéből gyököt kellett vonni: a róluk készített fotók minősége nem adja vissza az eredeti látvány szépségét. Inkább csak dokumentál valamit, ami szép volt.
Hosszas töprengést követően ma úgy véltem, hogy ott a helyem a záró szentmisén, jóllehet messziről fogom követni a történéseket, de ha nem megyek el, többé nem tehetem. Jó harminc éve is kint voltam a II. János Pál által koncelebrált zárómisén. Akkor is elfáradtam. Emlékszem, olykor a járdaszegélyen üldögéltem. Remélem, ma sem lesz baj.  

           

Szólj hozzá!


2021.09.11. 03:18 emmausz

Kongresszusi böngésző

Évtizedekkel ezelőtt a helyi plébánia megkért olvasmányok elemzésére, s azokról való beszámolók készítésére. Először Böngésző néven tallóztam a lapokban, majd később váltottam Esszencia címre. Mivel mindig én írtam, előbb-utóbb ellanyhult az érdeklődés irántuk. Most azon kapom magamat, hogy az Eucharisztikus Kongresszus naponta megihlet, s spontán kivonatolok nekem tetsző írásokat. Ma is ezt teszem. Az ÚE-ben Böjte Csabával készített interjúból adok ízelítőt. Csaba testvért évtizedekkel ezelőtt ismertem meg egy máriabesnyői konferencián. Egy teremben aludtunk. Fiunk pedig többször alkalmi nevelő bácsiként segített Kovásznán. Nos, mit mond Isten humoros embere?     
- Ferences kisebb (minorita) testvér lettem, mert mint mondani szoktam, nem vagyok olyan okos, mint a jezsuiták, se olyan jámbor, mint a bencések.
- Először húsz gyerek befogadására kaptam engedélyt. De amikor jött a következő, senkinek nem volt szíve őt elküldeni. Ha húszat kihúzok a vízből, nem mondhatom a huszonegyediknek, hogy vigye el az ár.
- A miatyánkot nem azért kaptuk, hogy azért imádkozzunk, hogy amikor a világ összedől, ne fájjon annyira. „Jöjjön el a te országod!” - ezt nem csak imádkozzuk, tenni is kell érte.
- Ha lettek volna kétezer évvel ezelőtt tudósok, vizsgálhatták volna napestig, akkor se találták volna meg a kis Jézusban az Istent. A gyermek Jézust csak hittel lehet átölelni, nem pedig tudománnyal.
- Nem csak azért bízom Ferenc pápában, mert az egy szerzetesnek jól áll. Én zsigerből is ott állok mellette.
- Jézus mindenkit hív. A gazdag ifjú megtartotta a parancsokat, de otthon maradt. Aki Jézussal tartott, az szentté vált… Nekünk is el kell indulnunk.
(Csak remélni tudom, hogy itt a jó testvér nem szó szerint érti az elindulást, mert nagyobb túrákra már nem futja erőmből. Abban bízom tehát, hogy ki-kit a tehetségei szerinti indulásra biztatja a szerzetes.)
- Az is igaz, hogy ő fejest ugrott a bizonytalan jövőbe. Tíz évig élt gondozottjaival együtt hivatalos engedély nélkül. Több mint hatezer gyermeket nevelt fel munkatársaival.
- Volt úgy, hogy négy nővel indult bevásárolni, s azok elengedték a fantáziájukat. Mindenféle élelmiszert vásároltak. A kasszánál izgultak, vajon elég lesz-e a Csaba testvérnél meglapuló rengeteg aprópénz. Kiszámolták, és lejre, banira annyi pénzük volt, mint az áruk összege. Meg is jegyezte Csaba tv: „Uram, tudtam, hogy jó vagy, de hogy ilyen egzakt legyél, azt nem néztem volna ki belőled.”
- Mint mondja, ma sokkal gazdagabbak az emberek, s az ország, nincs szükség újabb gyermekotthonra.    (Hála Istennek!)
***
Az eucharisztikus kongresszus során a különféle helyszíneken párhuzamosan annyi értékes gondolat hangzott el, hogy nincs az az ember, aki befogadhatta volna. Viszont volna értelme kiadni az előadók szájából elhangzottakat. Kisebb formátumú rendezvények rendre élnek az ilyen lehetőséggel. Remélem, hogy ez a gondolat nemcsak bennem fogalmazódott meg. 

Szólj hozzá!


2021.09.10. 03:40 emmausz

Két arcél és...

Mostani posztjaimat nem is én írom, hanem mások szép gondolataiból tallózom. És bőven akadnak.
Petrás Mária a Mértékadónak: (Az lesz, amit a jó Isten akar.)
- Ha ez a világ el tudná érni azt a szintet, ahogy ők (névtelen szentek, akik között felnőttem) éltek, máshol tartanánk. Tudták, mi a dolguk … Bele tudtak nyugodni abba, el tudták fogadni, ha valami nem sikerült… és boldogok voltak. …egy asszonynak tényleg mindent tudnia kellett… Édesanyám az örökölt módszerekkel akart gyógyítani… Gyógyszerek nélkül nem is ment ... másképpen. Hittek abban, hogy a beteg meg fog gyógyulni. Az évszázados évezredes keleti hagyományok szerint gyógyított.
- …Mária-harangra ébredtünk…amikor kicsi voltam, komolyan úgy gondoltam, hogy a jó Isten neve Mária, mert mindenre azt mondták: Megsegít a Mária.
- Úgy éreztem, hogy szolgálni kell ezt a világot, amelybe születtem, és amely felnevelt.

- Erdélyi Zsuzsannának a Hegyet láték, lőtőt lépék, gyűjtése  csodálatos. …,megteremtette a jó Isten segítségével ezt a hatalmas értéket…
- Ha az ember imádkozik, akkor már nincsenek kérdések – lenyugszik és elcsendesül.
- Óriási erő van a hitben. Sokat segít, ha az ember tudja, merre kell fordulnia.
- Kívánom, hogy az eucharisztikus kongresszus mindenkinek hozza el a lelkét megmozgató fényt. Ha az ember nyitott az Istenre, kapni fog meghívást… hogy követhesse ezt az utat.       
Így fogalmaz, ezeket üzeni a mai magyaroknak, mindenkinek a moldvai csángó művészasszony.
***
Ürge-Vorsatz Diána az Új Ember különszámában vall életéről, amely egyes vonatkozásaiban összeér saját – regnumi – közösségünkkel. A cikk alapján szemezgetek, nem szó szerinti e közlésem, de tartalmilag helyes.  
- Kamaszkoromban tértem meg... Igyekszem keresztény szellemben nevelni hét gyermekemet.  
- Átérzem tudósként annak a nagyszerűségét, hogy felelősséggel tartozom a jövőnek is.
- Kamaszkoromban barátnőm elvitt a domonkosokhoz és Diószegi atyához...
- Gitáros miséken és remek programokon vettünk részt. Később Kemenes Gábor atyához irányítottak a többiek, és igazuk volt; nagyon jó fej volt, a leglehetetlenebb időpontokban is leült velem beszélgetni a kétségeimről… rengeteget segített.
- Amerikából hazatérve férjemmel és a kisgyermekünkkel otthonra találtunk, messze az ifjúkori helyektől. Felkerestük a helyi plébániát, ahol egy ismerős nevet láttam kiírva: Kemenes Gábor. Csodálatos adomány számomra, hogy fiatalon engem vezetett, és most gyermekeimet bízhatom rá, mert Isten pont erre vezette a szálakat. …
- A gyermekeknek mutassuk meg a természet csodáit; vigyük minél gyakrabban kirándulni őket.
- A Regnum és a cserkészet közösségeit azért is szeretem nagyon, mert táboraikban visszavezetik a fiatalokat a vad természetbe. Elérik, hogy még a legkényesebb gyerek is meglegyen mobiltelefonja nélkül, a patakban fürödjön, és rácsodálkozzon a természet bőkezűségére és csodálatosságára.
Stb, stb…
***
Csütörtökön Kós Károly Gálok c. kötetkéjével végeztem. Meglehetősen dermesztő képet rajzol a Havasok életéről, múltjáról és jelenéről, ami persze régen múlt immár. Jó írás az övé. Balladisztikus.
***
Cs.-reggel Mica a 8B-vel laudest énekelt a MEK-en. Láttuk a szertartást videón.
Elvi mosolygós képet küldött Ritáról, aki először maradt anyja nélkül az óvodában. Hatalmas dicséretet kapott. Okos, ügyes kislány, sok ilyet szeretnének az óvónők. Maradjon is ez a véleményük.    
Mosolygós a kép, hogyne volna az, hiszen csokoládé fagylalttal a kezében nevet az uncsika. 
***
Este gépem előtt üldögélve részt vettem a bazilikabeli szépségesen zenés, és az ünnepeltet felséges módon imádó közösségek akcióján. A kórushangzás és egyáltalán a zenék keverése, levezénylése közel tökéletes volt.  Megosztottam FB-oldalamon.

Szólj hozzá!


2021.09.09. 02:49 emmausz

„Megismertem Isten szeretetét” interjú Lukács László piaristával - Juhász Ferenc.

Fáradtra olvastam a szememet. Mivel kedden egy szatyor könyvvel tértünk haza a bazilika tövében rendezett könyvhétről, hozzáláttam az élvezkedéshez, az anyagok befogadásához. Így írhatnék Petrás Mária vallomásáról vagy egynémelyik NEK nagykövet megnyilatkozásáról, regnumi kapcsolatairól, de nem teszem. Talán majd máskor. Inkább a Kairosznál 2017-ben megjelent interjúkötetnél ragadok le, a Lukács László piaristával készült beszélgetőkönyvnél.
A Miért hiszek?-sorozat kötetkéit rendes szokásom szerint – mint korábban, úgy most is – egyvégtében elolvastam. Kortársunkról szól, az irodalmat szerető szerzetesről.
A kötet a személyes élményei leírásával kezd érdekessé lenni. Az induló elméleti tapogatódzások kevéssé rendítettek meg.
Vannak azért érdekes megfogalmazások ezek között is.
- Ratzinger: Senki sem képes arra, hogy akár a kétely, akár a hit elől végérvényesen elmeneküljön.    
- A nagybeteg teológus Guardini: Ha Istennel találkozni fogok, nekem is lesz hozzá néhány kérdésem: Miért szenvednek az ártatlanok, és miért a bűn?
- K. Rahner: A teológia akkor igazi, ha „térdeplő teológia”. A szentek és misztikusok a legigazibb teológusok.
- Lukács L. piarista tanárai részben az enyéim is voltak: így Kovács Mihály, Pogány János, Varga László, de ismertem én is Sík Sándort, Magyar Istvánt, Szemenyei Lászlót, Albert Istvánt.

- Meglep, hogy – mint írja – 1991-ben az Esztergomból Bp.-re hajózó II. JP pápát magára hagyták a magyar főpapok. (Szerintem nyelvtudásbeli problémáik állhattak a háttérben. Lukács L.-nak ez nem volt akadály.) Ő írta meg a pápa magyarok előtt elmondandó beszédeit.
- Én is kint voltam azon a misén a Hősök terén, ahol II. JP a világon elsőként kiállt Gorbacsov mellett, akit az oroszok letartóztattak.
- A halálosan beteg II. JP-t a korabeli technika méltatlan állapotában mutatta sokszor. XVI. Benedek részben azért vonult félre, mert nem kívánta összeroskadásának lépéseivel traktálni a világot.
- LL kijelenti, nem szereti azokat a főszerkesztőket, akik a saját írásaikkal tömik tele az általuk szerkesztett lapot, bár Németh László lapja is egyszemélyes lap volt. Ő a Vigilia vezércikkére korlátozta ebbeli tevékenységét.
- A rendszerváltáskor öt célt tűztek maguk elé. Az OLI létrehozását, a püspökkari titkárság, a sajtóiroda, a karitász beindítását és a világiak tanácsát létrehozni. Utóbbiból nem lett semmi.   
- A kötetke végén visszanéz a megtett útra és így értékeli a múltját: dolgoztam, írtam, tanítottam, nem a magam életét éltem, hanem a feladatokét. Most kezdek rájönni, hogy elmúlik minden teljesítmény… Nem a teljesítmény a fontos, hanem a létem. Magamat kell odaadnom a jó Istennek, ahogy és aki vagyok… Hogy azt ember a földön mit bütykölt össze, az igazából másodlagos. 
- Pascalt idézi: Jézus csak egyszer szorult részvétre: „virrasszatok és imádkozzatok”, de minden barátja aludt, és minden ellensége ébren volt. Miközben ezek aludtak, ő megváltotta őket.
- Zárásképpen a kötetkéből Weörest idézem: „szolga csak egy van: Isten, s uraktól nyüzsög a végtelenség.

Elgondolkoztató szavak, elgondolkoztató mondatok, citátumok.
Örülök e gondolatgazdagságnak.


Szólj hozzá!


2021.09.08. 03:57 emmausz

Szent István-könyvhét

Jó volt a magnyitón találkozni Farkas Olivér igazgatóval.
Jó volt kezet fogni Spányi püspökkel.
   ”      a vonósnégyes játékát hallgatni (Vivaldit játszottak.) 
   ”     meghallgatni Sarbak Gábor könyvismertetését a kiadványok egy részéről.
   ”      üdvözölni egykori szerkesztőtársamat, Czigány Györgyöt.
   ”      találkozni Kindelmann Győzővel.
   ”      beszélgetni volt kollégámmal, Elmer Istvánnal.
Jól esett, hogy Sajgó Krisztián megkínált a sajtósoknak szánt könyvcsomaggal.
Jó összeállítás a kupac könyv. Sokukat szerettem volna megszerezni.
Néhányat még választottam hozzájuk.

Kedvünkre falatozunk ez ünnepi alkalommal.
Kedvemre fotóztam az előadóteremben és a külső tereken is.
 Jó volt együtt utazni Beran Ferenccel.  
   ”        összefutni I. húgommal a bazilika előtt.
   ”       annyi mosolygós ismerőst üdvözölni, s ismeretleneket is.
Jól elfáradtunk a sok-sok pavilon meglátogatása során.
Jó volt szembesülni azzal, hogy kaphatok új feladatokat.
Néhányat a helyszínen választottam.
Érdekesség, hogy a Rejtelmes sziget c. kötetet kézbe kaptam. A régi, piros Verne Gyula-sorozat ép példánya volt a veretes metszetekkel.  9000 ft-ot azért nem adtam a látvány birtoklásáért.
Mivel két évben nem tartottak májusi könyvhetet, ezúttal meglepően gazdag választékkal rukkoltak elő a kiadók.
B.M. félig komolyan megkérdezte, hogy nincs-e elkészült könyvem a könyvhétre, összegyűjtött sorozataim pl. kiadhatók volnának. Azt válaszoltam neki, hogy én írni szeretek, és nem szívesen kopogtatok szerkesztőségekben az ilyen-olyan munkáimmal. A kiadás legyen az ő gondjuk.
***
A fesztiválok, népszerű rendezvények elválaszthatatlan része a hangos muzsikálás. Ezt be kell kalkulálni azoknak, akik részt vesznek eme alkalmakon. Viszont a hangos zene meglehetősen ellehetetleníti a beszélgetéseket.
Az üzletközpontokban is egész nap szól a zene. Nem is értem, hogy bírják az eladók, akiket senki nem kérdez arról, hogy miféle zenét szeretnek hallgatni. Hozzáteszem, hogy nincs az a zeneféle, amit több éven át egész nap jó szívvel hallgatnék.   

Szólj hozzá!


2021.09.07. 03:24 emmausz

19 csak

Szeptember 6.
Rita első napja az óvodában.
A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus második napja.
A kilátogatásunk 0.dik napja.
Holnap Szent István könyvhét a Szent István bazilika előtt, meg a Vörösmarty téren. Megnyitó a Szentkirályi utcában.
Miért is veszünk részt rajta?
Csak…
Csak azért is! Így döntöttünk.
Csak találunk ott jóféle könyveket.
Csak találkozunk ismerősökkel.
Csak lesznek érdekes műsorok a téren.
Csak szép időnk lesz.
Csak ne essen az eső!
Csak ketten megyünk.
Csak addig maradunk, ameddig lábunk bírja.
Csak ameddig kedvünk tartja, addig maradunk.
Csak 14 óráig.
Csak kimegyünk, majd csak hazajövünk.
Csak úgy dől majd rólunk a veríték.
Csak egyszer van nálunk könyvhét is meg NEK-rendezvény.
Csak rajta! – biztatom magamat, hogy meg ne gondoljam azt a menést.
Csak nagyon el ne pilledjünk a jövés-menésben.
Csak bírjuk erővel a csatangolást.
Csak induljunk már, várom az órát.
??? Csak azért is!!!
***
Valaha a BSzKRT vonaljegy 50 fillérbe került.
Valaha a BVV vonaljegy 1.-ba került.
Valamikortól 2.-ba.
Valaha valamikortól kezdve egyre drágább lett.
Valahogy a kezembe akadt egy vonaljegy. Rajta az ára 170 ft.
Ma a tízes tömb ára 3000, tehát egy vonaljegy legalább 300 ft.
Éppen hatszázszor nagyobb összeg, az általam ismert legkisebbhez képest.  
***
Egyik bloggerina antropomorf kifejezéseket gyűjtött össze. Elég sokat. Még megtoldottam jó néhánnyal, mert megtetszettek. Ilyenekkel: cipő talpa, kabát ujja, kép háta, hajó bordája, kötélszív, föld köldöke, kardántengely csuklója, füzetoldal, ház homloka, paprika ere, a város tüdeje... Pótlólag megtoldom még eggyel: füstcsőkönyök.
***
Az Én vagyok-grafikám fekvő alakban előnyösebb. A héten naponta felteszem, a NEK tiszteletére.

Szólj hozzá!


2021.09.06. 02:17 emmausz

Öreg/szem/le

Osztálytalálkozón voltam. 16 életkoptatta ember, zömmel 75 év körüliek. Háború utáni nemzedék tagjai, akik ínséges körülmények között születtünk. Senki sem merte közülünk azt mondani magáról, hogy ő aztán egészséges. Hatalmas lakomán vettünk részt Pali osztálytásunk s felesége, Ági jóvoltából. Bemutatták a reneszánsz tartalmas ételeit, italait.
Hab a tortán, hogy közszemlére tettek ki egy emlékkönyvet, amely az 1938-ban Bp-en rendezett Eucharisztikus Kongresszusról készült. Egy apámtól maradt fotó szerint ő ott volt azon a kongresszuson. A képen az ünnepi díszbe öltözött a Hősök terén támasztja biciklijét. Végiglapoztam a sok-sok képet és írást tartalmazó kötetet, természetesen apám nevét, vagy fotóját kerestem benne. Nem ok nélkül, akkor ő ugyanis a rövid életű EMSZO egyik vezető személyisége volt. Ez a szervezet a munkásosztály felemelkedésén dolgozott a vonatkozó pápai enciklika alapján. Nos, nem találtam rá személyesen, de közvetve igen. Az EMSZO-nak volt egy lelkesítő kongregációs himnuszuk. Apám és húga, valamint a sógora hozták össze a dal szövegét és a zenéjét. Ezt énekelve vonultak fel az egyik legelső blokkban. Kép is van róluk. A 25 000 ember dalolva lépeget a kongresszus helyszínére. Apám nagy valószínűséggel közöttük lépkedett.
A mostani kongresszusra regisztrálni lehetett. Megtettük. A QR-kódom mellett szerepel születésem ideje. Olvasom: 2021. szeptember 24. Ezek alapján még meg se születtem, csak a kongresszus végeztével fogok. Nem akadok fenn persze rajta, hiszen pl. a SZIG-em érvényessége 2065-ig szól. Akkor leszek (dehogy leszek) 119 éves.
Hadd mondjam el, ha elfogadják a QR-t, akkor messziről láthatjuk az eseményeket. Ha nem fogadják el, akkor még sokkal messzebbről. 
***
Arra ébredtem, hogy valaki azt mondja, hogy ezután szólószabadságot helyes mondani, nem pedig szólásszabadságot. Mondom neki, előbbi a szóló ember szabadságát jelölné, utóbbi pedig a szólásnak a szabad voltát.
Előtte meg azt álmodtam, hogy valaki szóvá teszi: Minek tettem fel a FB-ra egy középkék égboltot ábrázoló képemet, amelyen még egy valami, egy légypiszoknak látszó repülőgép fedezhető fel. Olyasmit válaszoltam, hogy tudom, a kép nem jó, de én csináltam. Ez viszont a néhai biblikus professzorral folytatott vitámra utal. Kifogásoltam a Bibliája tördelésében mutatkozó logikátlanságot. Ő angyali arccal azt válaszolta, hogy igazam van, de a sorrend marad, mert ez az ő újítása.
Néha érdemesebb felébredni, mint tovább aludni.
    

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása