Ha én író lennék… De nem, író soha nem lettem. Pedig talán lehettem volna, nem csupán egy töltőtollkoptató… De nem lettem. Kezdem az elején. Elég érdekesen és elég rondán írtam. Ma még rondábban. Olvasni szerettem, előadni nem. Írni szerettem, szerepelni nem. Pedig rákényszerültem. Gimiben meg…
2017.09.29. 10:44 emmausz
A zene szeretete
Ha én zenész lennék… Na nem, előadóművész soha nem akartam lenni. De pl. lehettem volna zenetanár, énektanár, zenetö9rténész, és a jó ég tudja, még miféle Talán zenekritikus, …s nem ily töltőtollkoptató… De nem lettem. Pedig volt hegedűm. tanultam is hat-hét évig zenélni. Mert szerettem a komoly…
Szólj hozzá!
2017.09.28. 22:21 emmausz
A tudományok szeretete
Ha én orvos lennék… Na nem, orvos soha nem akartam lenni. De pl. lehettem volna kutató, s nem ily töltőtollkoptató… De nem lettem. Pedig volt herbáriumom. Tényleg volt? Vagy csak másnak a családban? Növényt biztosan préseltem, mert a száraz növény zizegése a fülemben, illata az orromban van…
Szólj hozzá!
2017.09.28. 06:15 emmausz
A művészetek szeretete
Ha én festő lennék… „Lehettem volna oktató, s nem ily töltőtoll koptató…” De nem lettem… Ma már nincs jelentősége, de a művészetek iránt erős affinitást mutattam egész életemben. Egyik kedves festőm – P.-A. Renoir – gondolataiból sokat merítettem. Közülük is egyet idemásolok. Azt írja: „Ha arra…
Szólj hozzá!
2017.09.27. 09:35 emmausz
De viszont nem vagyok breteg
Többnyire dallamok cirkálnak a fejemben, néha kifejezések is. Ilyen a redundáns, ezért kerülendő „de viszont…” Nyelvtanilag helytelen, de viszont stílusértéke van. Hogy ne mondjam, olyan pocsék, hogy már-már szép. Ez a de viszont magyar tanárom hangján szólal meg bennem, aki nyilván ironikus…
1 komment
2017.09.26. 16:13 emmausz
CCC-cipő
Azt hiszem, nem vagyok dadogós, csak hát ma a Mammutban jártunk, és a CCC-nél cccipőt vettünk. Mindjárt két párat. Egyet nekem, mert a régi cserben hagyott, a sarunak pedig idővel le kell kerülnie a lábamról. T.-nek is találtunk egy perc alatt egy megfelelőt. És mivel éppen egy 40%-os napra…
Szólj hozzá!
2017.09.25. 07:14 emmausz
Ajándék L. től
L. (5) rajzolt nekem a születésnapomra. Egészen levett lábamról jókívánságainak a megfogalmazásával. A képen adva egy pálmafa, mellette egy kiikszelt szív, a pálmából felfelé egy négy szirmú virág emelkedik ki, és ezt az egészet egy tizenhat szívből álló koszorú övezi. A kép szimbóluma. A fa talán…
4 komment
2017.09.24. 10:24 emmausz
17 vagy 71. Mindegy/nem mindegy?
Hetvenegy éves lettem én, meglepetés-e? – kérdeném. Nagyon? Nagyon. Hetvenegy évem elszelelt… bármennyi követi, ugyanebben a tempóban, ha nem még gyorsabban el fog szelelni. Számszerűsítve 71, a gyertyaszámokat tortámon természetesen megcserélték: 17. Jövőre 27, és így tovább. 77 éves koromban…
Szólj hozzá!
2017.09.22. 19:11 emmausz
Munka
Hogy mi minden számít munkának, elég bajos behatárolni. Szatmári Sándor: Kazohínia c. sci-fik kora előtt írt tud-fant regényében a racionálisan és minden érzelem nélkül élő társadalomban a szerelmet nemi munkának tekintik és úgy is folytatják le. Az én esetemben – különösen is, hogy borotválkozás…
Szólj hozzá!
2017.09.22. 07:05 emmausz
Derű kontra ború és fordítva
Emlékezetes nekem a mai napig a népművészeti vásár Tihanyban. Na nem az, hogy egyik boltvezető erőszakoskodott női beosztottjával, hanem az a tapasztalatom, hogy az időváltozás a vásárlási hajlandóságot teljesen átformálta. Mi, fiúk kerámiákat árultunk gyékényről. Amikor hétágra sütött a nap, a…
Utolsó kommentek