Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2022.02.19. 10:12 emmausz

Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Az foglalkoztat mostanában, hogy képzeletben visszaidézzem-e azokat az utcákat, amelyeken fiatalságom idején jártam, egyedül, társakkal, s amelyeken szép és kevéssé szép élmények értek. Van ennek előzménye, hiszen egyszer az általam naponta igénybe vett 29-es buszjárat megállóiról írtam, máskor meg a Fehérvári úton villamosozva a gyerekkori kötődéseimről számoltam be. Utóbbit lehozta a kelenföldi újság.  
Volt még egy ötletem.
Létezik a szeretet öt nyelve (sőt több), én meg azt gondolom, hogy a szeretetlenség öt nyelve (sőt több) is létezik. Erről nagyon könnyű volna egy szösszenetet megírni. Az akadályoz meg benne, hogy épp elég negatív jelenséggel találkozom nap, mint nap, minek turkálni a katyvaszban. Csak büdösebb lesz, de nem használ. Lássa be ki-ki, hogy együtt munkálkodik a szeretet és a szeretetlenség ezen a földön.
A mai lecke a Jakab-levél részlete. „A nyelv is tűz, a gonoszság világa…  a nyelvet senki emberfia nem képes megszelídíteni: az nyugtalan gonosz, tele van halálos méreggel. Vele áldjuk az Urat és az Atyát, és vele átkozzuk az embereket, akik az Isten hasonlóságára vannak teremtve. Ugyanabból a szájból áldás és átok jön. Testvéreim, ennek nem volna szabad így lennie!” (Jak 3,1skk) Kell-e kommentár ahhoz, hogy értsük? Elég a választási kampány ízléstelenségeire gondolni.
Nem akarom hát a szeretetlenség nyelveit még csak sorolni sem.
Inkább némi Tömörkény-idézetet hozok. Tetszik, ahogyan az öreg katonaviseltek titulálják egymást régi katonanyelven:
- Hát hogy áll, kend, röttentő módon vén, szentségös hős atyám?
- Hát csak ehun-e. De hát kend hogy van, borasztó dicsőségteljes aggcsont?

- Komám, hősségös, dicső, szent csatár!
Mert borzasztó szentségös vén csontok és dicsőséges hős atyák vannak itt együtt.  
A két vénség szinte szerelmet vall egymásnak. Más kérdés, hogy a következő percben egymásnak esnek szóval és tettleg is. Egyikük Itáliában töltötte katonaéveit, és immár tengeri halat szeretne venni a piacon, hogy unokáival megízleltesse azok más ízét. Ám komája tiszai halász, aki megveti a tengeri hal miatt a „szentségös agg csontot”.

Lám, a nyelv, amely áld és átkoz.
Tömörkényt azon kapom, hogy közhelyekkel él. Ilyeneket ír: Egyszer él az ember. Igen. A viccbeli rendőr is ezt mondja, amikor számon kérik, hogy miért iratkozott be a lélekvándorlást hirdető tanfolyamra. Egyszer él az ember.
A másik közhely még sűrűbben használatos. Íme: „Legyünk őszinték!”
Aki sokat hallotta már ezt a közhelyet, legalább magában rákérdez:
Miért? Eddig nem voltunk őszinték?
Sajnos mindmáig él ez a nyomorult kifejezés. Nem kellene élni vele.

komment


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr417645966

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

exbikfic · exbikfic.blog.hu 2022.02.21. 16:33:35

Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :)
süti beállítások módosítása