Mickey webnaplója

Tegnap két alkalommal is visszahűtöttem a lakást, mert betört a kánikula az országba. Egyelőre csak 31 fokkal, de mellé 67% páratartalommal. Az előttünk álló hét ennek a jegyében fog eltelni. A fiatalok a három gyerekkel folytatták a megkezdett országos kék-túrát. Pilisszentlászlóról indultak és Visegrádon kötöttek ki. A kis fickók bírták az iramot. Levi próbálja legyűrni utálkozását a lepkéktől. Hazaérve kullancsvizit következett. Senkin nem találtak ilyet.
Mivel nincsen kedvemre való és általam korábban nem olvasott könyv itthon, a tévé, a FB és a rádió műsorai között keresgettem valamiféle szellemi táplálék után kutatva. Többek között megtudtam, hogy a Hableány motorost éppen e percekben, ma kora reggel, öt órakor kezdik kiemelni a Dunából. A Katolikus rádióban pedig elcsíptem egy interjút a késő esti órákban, amely Szilas Imrével készült, amikor itt járt. Érdeklődéssel hallgattam, annál is inkább, mivel két miséjéből és egy angol nyelvű psalm-ból sugároztak tételeket ill. részleteket. Mit mondjak? Elég kalandos élete volt a komponista orgonaművésznek, aki ma is a kaliforniai Pasadenában él.
***
Nemcsak állandóan zúg a fülem, de állandóan háttér-zenél is. Elég gazdag a merítés. Hol komolyzenét „közvetít” belső hallásom, hol esztrádot gyermekkoromból, akkor is, ha hitvány zeneként él bennem (akkor is, ha nem ismerem se a mű szerzőjét se a címét), hol népdalokat, hol jazz-t, gyakran slágereket.
Sokan leírják, miket álmodtak mielőtt felébredtek. Arra gondoltam, hogy én meg leírom, hogy miféle zene szól a fülemben ébredéskor.
Nem nehéz kitalálni, hogy reggel mit hallottam belülről: Amivel elaludtam este. Szilas Imre Örvendező zsoltár hangjai ültek el bennem egész éjszaka, és szólnak még most, hajnalban is bennem valahol a háttérben.
***
Levikének gyakorolnia kell az olvasást. Nem szereti. A vicceket meg igen. Arra gondoltam, hogy a kettőt össze kellene kapcsolni. Olvasson poénos dolgokat, talán éppen vicceket. Ugyanolyan betűkkel szembesül, mintha valami komolyabbat olvasna.