Mickey webnaplója

Hogy mik jöttek meg?
Megjött a szél, és kimosta a fülledt meleget.
Megjött az avarrohasztó eső, és megöntözte a csontszáraz talajt.
Megjött a hidegfront, ettől
megjött az életkedvem is.
Megjött a rendelt mosóautomata,
megjött a rendelt kis fregoli, és
megjött a rendelt nagy fregoli.
Megjött a fiatalok egy része is, a gyerekorvos felkeresése céljából (védőoltás).
Nem jött meg a személyi igazolványkártyám felől az értesítés, miszerint valaki megtalálta.
Megjött, aminek meg kellett jönnie, nem jött meg, akinek nem kellett megjönnie.  
A lányok már elmentek, a fiúk csak holnap jönnek, maradt egy kis intervallum, hogy világgá kiáltsam: EZEK SOSE JÖNNEK.
Tudom, öregszem, de még tudatosan írom ide az idők mantráját.
Nem úgy, mint a viccmesélő a szerkesztőségben.
„Nem tudom, hogy meséltem-e már (ajjaj): Egy parasztnak ikrei születtek. Vitte őket keresztelni. Baj van, tisztelendő úr, ikreink vannak, s korábban minden gyerekem annak a szentnek a nevét kapta, akinek napján keresztelődött. Nincs semmi baj – így a pap –, mert ma két iráni szent napja van: Abdon és Szennen napja. Az ikreket megkeresztelték. Egyikük neve Abdon, másikuké Szennen lett.”
Ami nem vicc, hogy ezt a viccet  
hallottuk egyszer, majd
hallottuk évente egyszer, majd
hallottuk évente hatszor,
majd havonta egyszer-kétszer.