Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

Utolsó kommentek

2020.06.26. 21:39 emmausz

Innen szép győzni

Van, amikor először a soron következő zene képződik meg bennem. Pl. ma is.
Az úgy kezdődött, hogy jobb fülem bedugult. Olyannyira, hogy felkerestem a szakorvosi rendelőt. Ott első meglepetésként ért, hogy a maszkhasználaton és a kötelező fertőtlenítést követően kezemet be kellett dugnom egy igazmondó készülékbe, ami zöldet jelzett, így eljuthattam a betegelőjegyzés ablakáig. Ott előadtam, hogy fél fülemre nem hallok, ezért kérek egy átöblítést.
Itt ért a második meglepetés. Közölték velem, hogy péntek délután nincs fülészeti szakrendelés. Időpontot tudnak adni. Ma június 26.-a van. Július 9-re kaptam időpontot. Hogy addig életminőségemmel mi lesz, arra nem tudtak értelmesen válaszolni.
A szomszéd patikában vettem hát cerumen-lazító sprayt. (Tücsi épp a előbb látta a tévében, hogy ez milyen kitűnő fajta szer, /Akus Tone, lengyel/). Most remélem, hogy tényleg lazítja, s már egy valahonnan szerzett fecskendővel ki tudom mosni a fülemet.
Vagy várok két hetet.
Vagy elmegyek egy magánrendelőbe, és a saját pénztárcámat megkönnyítve kimosatom a fülemet.
A kutyafáját,
az iskoláját,
irgum-burgum, lópatkó,
hogy a nehézség essen valamibe,
hogy az a kacskaringós fityegő…
hogy a mennykő ne csapjon mellé… (de minek ne csapjon mellé?)
Velem ez még soha…
Mindegy.
Eddig is kissé nagyot hallottam, most meg még nagyobbat. Reménykedem a gyors megoldásban.
Eme szerény bevezető után közlöm, hogy egyéb bántódásom ma nem esett.
Szedem a vízhajtót, mert megvastagodott a térdem és attól lefelé.
Ma még egy darázsba se léptem bele.
Igaz hogy hajnalban egy asztalomon végig dzsambázó pókkal végeztem.
Nincs bajom a pókokkal, de mi lakunk itt. A pókok, s mindenféle egyéb rovarok a mezei poloskát és a harlekin-katicabogarat is beleértve, maradjanak a szúnyogháló túlsó felén.
***
Visszatérve a poszt elejére. Zene.
Van egy komponista, L. van Beethoven. Van neki kilenc szimfóniája és egy félbehagyott. A III.-tól kezdve hallászavarral küszködött, végül a teljes süketség lett az osztályrésze. Kicsit vele érezve, vele átmenetileg sorsközösséget vállalva most a Sors-szimfónia főtételének a megszólaltatásával adózom a mester emlékének. Egyébként is szeretem a zenéjét.  Csak ízelítő, mai szóval demo.
 https://www.youtube.com/watch?v=9aDEq3u5huA

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr5515970168

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.