Mickey webnaplója

Az augusztus 20.-i ünnepséghez szép keretet szolgáltatott a derűs idő. Nem szoktam nézni a zászlófelvonást, ezúttal éppen akkor kapcsoltam be a tévét, amikor ez a ceremónia zajlott. Persze nem voltak a téren csak nagyon kevesen, de a látvány tévén keresztül is átjött, sőt tán még bizonyos vonatkozásban jobban is, mintha a téren álldogáltam volna. Engem az alakzatok fény és árnyékhatásai kaptak meg. Próbáltam is fotózni a képernyőt. A képeim a kettős pixel-kereszthatások, az interferencia miatt esetlegesek lettek, de arra elegek, hogy megmutassák a látvány érdekes mivoltát.
Jut eszembe, kora reggel kitettem a ház trikolórját. Tőlünk könnyen megközelíthető a tartó. Mivel ma elfelejtettem, holnap reggel el nem mulasztom a feleségtől az engedélyt kérni a ház zászlajának ünnepélyes le- és bevonásához. Remélem, megadja az engedélyt.
***
Ami OV beszédét illeti, megint a közép-európai prosperitást vizionálta. Kívánom, hogy sikerüljön neki.
Ami pedig a tűzijátékot illeti, úgy hírlik, hogy a korábbi évek felvételeit sugározzák a tévében. Dicsérem az eszüket. Olyasvalami kísérő szöveg kellene hozzá: Látják polgártársaim, hatalmas pénzért ezeket az égő lufikat robbantottuk a korábbi időkben, amikor még nem igazán érdekelt minket sem a takarékosság, se az észszerűség (most megint így kell írni leütéspazarló módon), sem pedig a természetvédelem. A múltban jelentős mértékben rontotta a tűzijáték a városok levegőjét, az újévi tűzijáték pedig az egész világ levegőjét. Most, hogy a pandémia kikényszerítette a tűzijátékról való lemondást, időt kaptunk annak átgondolására, hogy a jövőben teljesen elálljunk erről a népünnepélyről, miként sikerült a dohányzás nagyarányú visszaszorítása is. (Utóbbi hatalmas siker, megvalósulásában alig is hittem, annál nagyobb örömmel tapasztaltam.)
Ami meg a pandémiát illeti, amikor azt hiszed, hogy alábbhagyott, akkor újra magához tér, mint az elfújhatatlan születésnapi varázsgyertya. Mi tagadás, unom már a folyamatos óvatoskodást, az újabb vírustámadás realitását hangoztató szavakat. A maszkot is unom, jóllehet belátom, hogy viselése a kisebb rossz. Egyes kutatók ezt is kétségbe vonják. Mérgemben elnyűtt maszkomra ráírtam:
HÜLYE C-19. VÍRUS.
Amit a legritkábban teszek, készítettem egy szelfifotót róla(m).
***
Zene. Ami a fotózásban a fény és árnyék játéka, az a zenében a piano- és forte-hangzások adta meglepetések. Ilyen Haydn humoros szimfóniája, amelyben az üstdobok ébresztik a szunyókálásra hajlamos közönséget. https://www.youtube.com/watch?v=o_4EX1FleYc