Mindennap szembejön velem a tévében a C-19-es vírus, a migránsok csapata, az injekciós tű, az összetört karambolos kocsi, az erdőtűz látványa, a gerjesztett városrombolás a csőcselék részéről, a politikai hazugságok, a meteorológia felhőtlen időtöltést kívánó embere, a villámárvizek, a maszkok nem viselésének panasza, a fertőzöttek, lábadozók, elhunytak száma, a sárlavinás városok képe, a globalista kontra szuverének szájkaratéja, s a korrupciós ügyek megszellőztetése.
Mindennap próbálom megbeszélni az égiekkel, hogy segítsék családunkat, nagyobb családunkat, felmenőinket, a világ magyarjait, a betegeket, a papokat, az apácákat, a barátainkat, akik imát értek tőlünk. S végtére kérem száz sebből vérző világunk sorsának jobbra fordulását, a komiszkodók jó útra térését, a bűnösök megtérését, az oktalan balesetektől való megmenekedést, utódainknak az istenes élet lehetőségét, testünk kopásának megfékezését, a hivatalok packázásainak elkerülését, társkapcsolataink folyamatos erősödését, irgalmat a civilizációs kilengések megítélésében.
Mindennap kiporciózom a drogokat, és be is veszem őket mellékhatásostul, kockázatostul, mert nem ismerem azokat a fákat, amelyeknek a gyümölcse eledelül szolgál, levelei pedig gyógyszerként. (in Ószövetség). De jó lenne, ha ilyenféle tudásunk lenne. Bár a régi olasz film szlogenje – minden napra egy alma, s nincsen szükség orvosra – nem igaz, az alma csakugyan a kedvelt gyümölcsök egyike. Az almalevél gyógyhatásáról semmit se tudok.
Mindennap próbálok valamiféle témát megragadni, s blogomban közzétenni. Akik olvassák, azok előtt nyitott könyv az életem.
Mindennap próbálkozom értelmes olvasmányhoz jutni. Nem állítom, hogy ez mindig sikerül. Mindennap pirkadat előtt kelek, kiülök az erkélyre s óra elteltével megnézem a számítógépen érkező információkat, melyek egy része nem éri el az ingerküszöbömet érdektelensége folytán, a többit akceptálom.
Minden hajnalban elgyönyörködöm az apró denevérek nesztelen röpködésében.
Mindennap vezetek négy kilométert, mert mindennap megyünk misére, (kivéve, ha utazunk a reggeli órán, vagy ha nincs mise, ritkán fordul elő).
Mindennap fotóztam egykor, de ma már ez nem megy. Ahhoz rendszeresen sétálnom kellene. Talán egyszer… még… majd…
Mindennap művelek, vagy legalább hallgatok egy kis zenét, de ha mégse, akkor se maradok melódiák nélkül, mert szinte mindig szól bennem valamiféle muzsika. Most természetesen Harangozó Teri száma, hiszen annyiszor írtam le, hogy mindennap (Mindennap, mikor eljön az este…)
Mindennap többet kellene mondogatni, hogy köszönöm, kérem, megbocsátok, hálás vagyok.
Mindennap törekednem kellene, hogy pozitívan nézzek a miliőmre, s ennek hangot is adjak.
Be is fejezem azzal, hogy
mostanában a
Nap naponta
onta
forróságot,
tikkasztó meleget.
Eleget.
***
Zene. Legyen egy Dire Straits-muzsika, Walk of Life, amely valamiért annyira tetszett egykor, a 80-as években. (A klipet tíz év alatt 167 millió ember hallgatta meg.) https://www.youtube.com/watch?v=kd9TlGDZGkI
2020.08.25. 03:05 emmausz
Mindennap
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr5816175484
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek