Még egyszer leírom, hogy minden kedves és kedvetlen embertársam rokonom valamiképpen.
Rokonom a velem szimpatizáló, és rokonom az antipatikus.
Rokonom a hasonló gondolkozású és rokonom a divergens gondolkozású.
Rokonom, aki szép, és rokonom a csúf is.
Rokonom az okoskodó és rokonom a hízelkedő.
Rokonom a művész és rokonom a bűvész.
Rokonom az énekes, és rokonom a mérnök is.
Rokonom a zsebtolvaj és rokonom a szakember.
Rokonom az erényes és rokonom a hitszegő.
Rokonom a lángeszű és rokonom a féleszű.
Mert ugye van két szülőm, négy nagyszülőm, nyolc dédszülőm, 16 ükszülőm, 32 szép-, 64 ószülőm.
Eddig hat emberöltő. A hatványozás folytatása során a 33. generáció a múltban több embert számlálna, mint a ma élő valamennyi ember: kettő 33. hatványa 8,6 milliárd ember.
Ha három emberöltőnek tekintünk száz évet, akkor a 33 generáció 1100 évet jelent. Márpedig napnál világosabb, hogy ennyi ember még sose élt.
Marad a megdöbbentő valóság. Őseink közösek.
Ádám és Éva két ember. Utódaik száma egyre nagyobb volt. Tehát régtől fogva értelemszerűen fennáll a sokasodás. A régmúltból felénk tekintő szaporulat és az a látszólagos igazság, hogy az én őseim is egyre többen voltak, egyedül csak abban ragadható meg, ami egyedül igaz, hogy közös őseinktől lettünk mindannyian. Vagyis igaz a tétel: oldalágak szövevényes rendjében, ám valóságosan is egymásnak közelebbi-távolabbi rokonai vagyunk.
Ez arra kellene intsen, hogy jó szívvel forduljunk egymáshoz, és egymás javát tekintve éljük meg életünket mind halálunkig.
Akinek az övében kés van, mondjon le róla. Akinek a kezében van a kés, dobja el, mielőtt még kárt okozna rokonában.
Még megjegyzem, hogy ezt az áttekinthetetlen méhkast próbáltam virtualizálni, de beletörött a fantáziám. Van valakinek elképzelése róla, hogy hogyan lehetne ábrázolni az előzőekben kifejtetteket? Az alig valamiből kifejlődő fa egyik levele én vagyok, egy másik levele te vagy, örökzöldnek látszó lombja a mai emberiség. A két végpont között áttekinthetetlen az emberdzsungel.
***
Breaking. Egy férfi egy délfranciaországi templomban Allahu akbar kiáltással három embert mészárolt le. Íme egy rokon, aki nem ért semmit. Egy rokon, aki fundamentalista. Nincs ez így jól. Nagyon nincs.
***
Zene. Mi más lehetne, mint az örömóda. Ezúttal a Beethoven élete filmből véve.
https://www.youtube.com/watch?v=waO5Odh0uVo&feature=share&fbclid=IwAR2iNGJKGifMakJsDvGUHIoWLQdWNWu6XG7Zci5zkMzTt3injRrY1MmRglo
2020.10.30. 02:35 emmausz
Atyafiak, felebarátok, embertársak! Rokonok vagyunk
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr5316263530
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek