Mickey webnaplója

A hajléktalan covid-fertőzöttek ellátását segítendő összepakoltuk a kórház által kért textilneműeket.  (De minek? Megtudtuk, már nem fogad ruhát raktárkapacitási gondja miatt). Mindenesetre ez alkalommal nagyszabású iratselejtezésbe is kezdtünk. Többek között régi idők levelezésével találtuk szembe magunkat. Pl. a katonaság idején hozzám írt baráti leveleket olvastam újra. Ezek jószerével arról szólnak, hogy a levél íróját éppen mi foglalkoztatja. Ezért aztán megkönyörültünk ezeknek a kordokumentumoknak, és eltettük azzal a szándékkal, hogy felajánljuk feladóiknak. Érdekes lehet felidézni a régi idők történéseit a doksik alapján. Vagy pl. anyósom levele. Ő vidéken diót értékesített. Levele írása idején a dió kilója 140 ft volt. Hol vannak már ezek az árak!?
Kezembe került egy irodalomfüzet a Rákosi-korszakból (MNOSZ 5606 341-16). Felirata szerint „csak iskolai célra használható!” Alatta a szlogen (még ez a szó akkoriban nem ismert):
„A tudás fegyver az imperialisták elleni harcban.”
Mondták is a cinikusok, hogy „elvtársak, itt nem lesz háború, csak békeharc, de olyan, hogy kő kövön nem marad”. Felütöm a nálam idősebb egykori tanuló dolgozatát mindjárt az első oldalon, amelyet vélhetően 363-as mártogatós tollheggyel írt. Érdemes a pártos hangvételére figyelni. Csak úgy röpködnek benne az osztálytársadalom, kizsákmányolás, forradalom, földesúr szavak. Nézzük, mit ír:
„Első dolgozat
A közmondások túlnyomó része osztálytársdalomban született és csiszolódott le, ezért az osztályviszonyokat tükrözteti. Érvényük is csak az osztálytársadalmakra vonatkozik.
A közmondások általában nem forradalmiak, inkább az elnyomott, kizsákmányolt népréteg a sikertelen lázadástól megtörve nyilvánítja keserűen és kiábrándultan véleményét, tanácsokat ad, hogyan lehet az életben a legkevesebb veszéllyel boldogulni.
Szólj igazat, és betörik a fejed. Ez a közmondás a földesúri bíróságokat idézi emlékezetünkbe, amikor a földesúr egy személyben vádlója és bírája volt a szerencsétlen jobbágynak. Hasonló jellegű közmondás: Ne szólj szám, nem fáj fejem. A jobbágynak nem volt célszerű az igazságtalanságok láttán tiltakoznia, vagy fölemelnie a szavát valamiért, mert úgyis csak a földesúrnak lehetett a törvény szerint igaza.”
Ami pedig az igazság cincálását illeti, mintha semmi sem változott volna az eltelt 60 év alatt. Egy üdítő kivétel akadt. Egy egykori gyenge tanuló veretes felelete, aki töriből rendre ennyit felelt, ha felhívták felelni: „Abban az időben nagyon sanyargatták a szegény jobbágyokat.” Mintha a sanyargatási készség nem lankadt volna a legutolsó időkig sem, sőt mintha élénkülne. Csak be kell helyettesíteni az egyeseket és ketteseket az EU-vitákban, vagy a hazai bírói gyakorlatban, és képben vagyunk.
***
Még egy érdekességre hadd hívjam fel a figyelmet. Nem gondolom, hogy a National Geographic magazin a szuverén népek Európájának a letéteményese. A 2005 júniusában közzétett térképmellékletének egyik magyarázó mondata így szól: „Az elmúlt tíz esztendőben illegális bevándorlók ezrei lelték halálukat Észak-Afrikából Európába tartva, a tengeren.” Egy másik mondata pedig: „Földrajzi fekvése miatt az olasz Lampedusa szigete az Afrikából, Közel-Keletről és Ázsiából igyekvő illegális bevándorlók egyik kedvelt belépési pontja.”  [kiemelések tőlem]
Mintha megváltozott volna a retorika az „újbeszél” felélénkülése óta.
***
A keddi nap olvasmányából: „Vétkeztünk Isten ellen és te [Mózes] ellened. Imádkozzál, hogy a kígyókat vegye el tőlünk az Úr.” (Szám 20,7)  Ma ugyanígy aktuális: Vétkeztünk, mégis kérjük, hogy a kígyókat vegye el az Úr. Akinek füle van, hallja meg!