Mickey webnaplója

Mostanában, hogy a coviddal kerültek kapcsolatba gyermekeink, unokáink, hosszabb ideig kettesben maradtunk. Sok-sok videót, inkább csak videócskát néztünk meg abból az időből, amikor unokáink még kisebbek voltak, s felnőtt gyerekeinknek is több lehetőségük volt velük együtt eltölteni az időt. Volt bőséggel videóanyag, ha másért nem, mert tizenegy unokánk van. Egyedülvalóságunkat oldotta a bennük és fejlődésükben való gyönyörködés. Mivel a felvételeket zömmel magam készítettem, megjelent előttem az egész jelenet, nemcsak az, amit a videó megmutat.
***
Örömmel olvastam Karikó Katalin kijelentését, amely a maga nemében meglehetősen ritka, én legalábbis még soha nem találkoztam hasonlóval.
Azt mondja, hogy elég volt a kitüntetésekből. Nem kíván több félét. Azt fogalmazza meg, hogy adják oda inkább másoknak.
Elképzelik, hogy egy közismertségnek örvendő ember visszautasít egy rangos kitüntetést? Én még csak a fordítottjával találkoztam. Több valakitől hallottam a felvetést, hogy egy Kossuth-díjat elképzelne magának.  Én ennél szerényebb vagyok. Amikor üres a postaláda, az esélytelenek biztonságával csendesen megjegyzem: Késik a Nobel-díjam.
***
Megakadt a szemem a Bohémélet c. opera címén. Miért van egybeírva? A helyesírási szótár is így fogadja el helyesnek. Én kettőbe írnám. Isten bocsássa meg nekem. De ha már elém került a szó, eljátszom vele. Bohémélet, bohémmé lett, bohémé lett. 
***
Lehet, hogy kettesben töltjük az ünnepet?
M. lassan gyógyulgat. Még nem jött ki teljesen az átkozott virnyák fogságából.