Mickey webnaplója

Kettő az egyben. A Beszélgetések a ferdetoronnyal kötet a Túl a palánkon c. Spanyolországból küldött hírlapi tudósításokkal folytatódik a jelenleg olvasott Móra-kötetemben.
Hm. Túl a palánkon. Jó kis időmértékes cím. Felidézi bennem a tanár-diák viccet.
Feladat időmértékes verssor írása.
A diák felolvassa, mit írt. Íszom a vízet.
Mire a tanár immár helyesen: Ülj le, te marha!
Megint bővül a sajátos igék sora. Emlékeztetőül: Móra tájnyelvi igeragozásának eddigi sorolása (marakszanak, óvakszik) kiegészül újabb találatokkal: cipekszünk, gyötreni. Még újabb találat a furakszik. És egy tájnyelvi kifejezés: kacsalódni – enyelegni, tenni a szépet.
A kötetben részletes leírást kapunk Gaudi templomának építési helyzetéről. Gaudi a Sagrada Familia-templomot megálmodva egy igazi katalán épültekomplexust terveztett felépíttetni. Méretei: a hajó hossza 160 m, a kereszthajóé 130, magassága 60 m. A fő torony 160 m, melyet tizenhat db 100 m-es torony vesz körül. Éjjel lámpák hirdetik a credo első sorát.
Móra csaknem lehetetlennek tartotta, hogy valaha elkészüljön a mű, mert lassan csorgott az a mérhetetlen összeg, amibe megépítése került volna. Amennyire ismerem a templomépítés sorsát, közeledik befejezése. A lehetetlen teljesülni látszik.
Egy másik érdekesség a bikaviadal közkívánatra történő leírása. Megjegyzi, hogy egyedül a bika arányos teste szép a viadal egészét tekintve.
Nem szereti, miként én se szeretném, mert…
A leírás vége tetszik. „Hogy megszavaznám-e Magyarországra a bikaviadalt?
Meg.
De csak úgy, ha az arénában nem 12 ember viaskodnék egy bikával, hanem 12 bika egy emberrel.
Az előtt az egy ember előtt én is megemelném a kalapot.”