Tegnap és ma rendkívüli dolgok estek. 
 Megpróbálok beszámolni róluk dióhéjban. M és E csatlakozott egy lelkiséghez. Érdeklődésemre, hogyan találkoztak velük, M elmesélte, hogy egy alkalommal – már vagy egy évtizede – rendelt az Antikvárium.hu-tól nekem egy vicceket tartalmazó könyvet. A rendelésben beixelte, hogy kér ajándékkönyvet is. Megérkezett a két könyv. Megkaptam a vicceset, s polcra került a plusz ajándék. Majd egy üdülés alkalmával magával vitte M. az ajándékkönyvet. Elolvasta, és azonnal tudta, hogy neki a benne foglalt közösségre van szüksége. Felvette velük a kapcsolatot. Párjával együtt tagjai lettek. Szombaton bemutatott annak az embernek, akinek a könyvét ajándékba kapta egykor. Érdekes módon ez az ember (Farkas Ferenc) idén is kiadott egy kötetet Tenyerembe rajzoltalak címmel. 
 A könyvet sebtében elolvastam. Olyan ismerős nevekkel találkoztam benne, mint Balás Béla pp, Varga László pp, Slavko Barbaric, Katona István, Futó Károly és még sokan mások. 
 A könyv egésze a Deus ex machina megvalósulásairól szól. Folyamatosan az isteni erőteret tapintja a szerző. Ez hol élesebben rajzolódik ki, hol árnyaltabban, de élete történéseiben mindvégig jelen van. 
 Az író részben ismeri az én publicista-működésemet is. Most én is megismertem az övét, mert dedikálta nekünk a könyvét.
 A kötet olyan szavakat is használ, ami előttem eddig ismeretlen volt. Pl. a belső indíttatású próféciákat ismeret igének nevezi.
 A könyv érdeme, hogy megerősíti bennem: a hit felette áll a tudatnak, jó kezekben vagyunk, tehetünk jót egymásért, semmi sem történik véletlenül, csak sokszor nagy idő elteltével lesz világossá, hogy mi miért történt úgy, ahogy történt.
 A Tanú c. filmben Virág et. felrója Pelikánnak: „azon lovagol, amit a vaksi szemével lát?!“       
 Az olvasott kötet megerősíti, hogy az egyre bővülő, de sohasem tökéletes tudásnál, tudatnál élettelibb a hit, amely „hegyeket mozgat”. 
 Erre hoz számos példát saját életéből.
 ***
 Ami meg a nem véletlen „véletleneket” illeti, elmesélem, hogy évekkel ezelőtt falatka lányunokánk üdülésünk során egy szabadtéri mise elején meglepett egy biankó csekkel, mondván: ezt neked hoztam nagypapa. Azóta többször átutaltam a lepramissziónak egy-egy pénzösszeget. 
 A Deus ex machina csatornái hihetetlen nagy változatosságot mutatnak.
2022.09.18. 20:23 emmausz
Deus ex machina
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
				https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr4417934359
		
		
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.

Utolsó kommentek