Egy tegnap olvasott jóízű kijelentés hasonlóan eligazító, mint Szt. Pióé (Járj az Úr útján, és ne gyötörd a lelkedet!)
A tegnapi így szól:
„Bízd a múltat Isten irgalmára,
a jelent Isten szeretetére,
a jövőt Isten gondviselésére.”
(Szent Ágoston)
Váli Deske így fogalmaz: „Istennel köszönőviszonyban vagyok.”
Jacques Philippe pedig ezt írja: „Avilai Teréz megjegyzi, hogy az ördög mindent megtesz azért, hogy eltérítse a lelket a hűség útjáról…az imával csak az idődet vesztegeted. Inkább holnap imádkozz, ma halasztást nem tűrő dolgok várnak rád, nagy kár volna elszalasztani ezt a szép műsort a tévében, s akkor mit fognak gondolni rólad…”
J. Ph: úgy véli, hogy „Nyugaton a templomok részben a túl sok hideg és hosszadalmas szertartás miatt néptelenedtek el, ezek más érzelmet nem tudtak kiváltani, mint unalmat…”
Párhuzamosan megjegyzi, hogy Nyugaton olykor túl nagy hangsúlyt kap a lelki élet intellektualizálása.”
Magannyi megfontolást érdemlő kijelentés.
***
Próbálok a nagyon fajsúlyos gondolatok mellé tenni néhány habkönnyű poént is, amik a napokban jöttek velem szembe:
A skót lányát feleségül kérik:
- Elvennéd a lányomat akkor is, hanem adnék egy penny hozományt sem?
- El én.
- Akkor én nem adom hozzád. Elég hülye van már a családban.
***
A skót kisvárost földrengés sújtotta. Az egyik romház alatt sértetlen, de sokkos embert találnak, aki egy üveg whiskyt szorongat. A mentő rászól:
- Igyon egy kortyot, attól mindjárt jobban lesz!
- Nem, nem… Ezt rendkívüli alkalmakra tartogatom.
***
Orvos: - Gratulálok, Szabó úr, az utóbbi három hétben nagyon sokat javult a memóriája.
- Elnézést, de nem Szabó vagyok, hanem Kovács.
- Na, látja!
***
Pistike második osztályba jár: Egyik nap lihegve rohan haza az apjához:
- Mindent tudok. Megmondták a fiúk. Te vagy a Mikulás, a Jézuska és még a gólya is.
***
A főnök irodájából üvöltözés hallatszik. A kint várakozó ügyfél megkérdi a titkárnőtől:
- Mi történik odabent?
- A főnök Londonnal beszél.
- És miért nem hívja fel őket inkább telefonon?
Utolsó kommentek