Mickey webnaplója

Van remény, mert autónk szakember kezébe került. Szombathelyre viszi valahogyan. Telefonált, hogy egy idő után megállt a nyavalyás. Némi kábelmozgatások után viszont elindult. Autópályán haladnak a műhely felé. Talán nem szorul vontatásra. Kevés volt a motorolaj az autóban (?, nem szokott kevés lenni, csak cserélni szokták), most megitta valamiért. A kontakthiba is valós. Lesz dolga a szerelőnek.
Mindenesetre nem éktelenkedik itt azzal, hogy van is, meg nincs is. Megy is, meg áll is. Az ember nem vezet szívesen olyan autót, amelyik vagy odaér, ahová indult, vagy sem.
Mindegy. Nyugdíjas szokás szerint várunk. Aztán majd csak lesz valami. Csodálom nászom vállalkozókedvét, konfliktuskezelését, beleállását a kihívásokba. (Sikerorientáltság kontra kudarckerülő típus).
M. kérdezte, hogy miben segíthet az autónál. Mondom, imádkozhatsz, hogy jól végződjön a leutaztatási kísérlet.
***
Reggel misén azt próbáltam átélni, hogy ha Isten felől nézek a világra, akkor nem félig telt vagy félig üres a pohár, hanem egészen tele van, abszolút tele, mert minden Isten kifürkészhetetlen terve szerint történik benne.
A tegnapi fa kidőlésének, egykor a Szent Lajos király-hídján haladók életvesztésének, stb, stb. Nincsenek véletlenek.
Minden a maga útján halad a végső beteljesedés felé. Ez bizalommal és végtelen nyugalommal tölthet el. Mint már idéztem: „Minden úgy van jól, ahogy van, mert ha nem úgy volna jól, másképpen volna.” Jó ezt belátni és az ősjóságba vetett hit biztonságában élni.
Igaza volt a Prédikátornak.  Most hosszan idézem könyvének 3. fejezetét. „Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt. Megvan az ideje a születésnek, és megvan az ideje a meghalásnak. Megvan az ideje az ültetésnek, és megvan az ideje az ültetvény kitépésének. Megvan az ideje az ölésnek, és megvan az ideje a gyógyításnak. Megvan az ideje a rombolásnak, és megvan az ideje az építésnek. Megvan az ideje a sírásnak, és megvan az ideje a nevetésnek. Megvan az ideje a gyásznak, és megvan az ideje a táncnak. Megvan az ideje a kövek szétszórásának, és megvan az ideje a kövek összerakásának. Megvan az ideje az ölelésnek, és megvan az ideje az öleléstől való tartózkodásnak. Megvan az ideje a megkeresésnek, és megvan az ideje az elvesztésnek. Megvan az ideje a megőrzésnek, és megvan az ideje az eldobásnak. Megvan az ideje az eltépésnek, és megvan az ideje a megvarrásnak. Megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek. Megvan az ideje a szeretetnek, és megvan az ideje a gyűlöletnek. Megvan az ideje a háborúnak, és megvan az ideje a békének. Mi haszna van a munkásnak abból, amiért fáradozik? Láttam azokat a bajokat, amelyeket Isten azért adott az embereknek, hogy bajlódjanak velük. Szépen megalkotott mindent a maga idejében, az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta, de az ember mégsem tudja felfogni Isten alkotásait elejétől végig, amelyeket megalkotott. Rájöttem, hogy nincs jobb dolog, mint ha örül az ember, és a maga javára törekszik egész életében.”
Igaza van.