Mickey webnaplója

Kelő nappal én is kelek – írja JA. Csak az a baj, hogy a nap immár nagyon korán kel. Ma pl. 5h 2’-kor. Hála Istennek, élek.
Hamar elvégeztem a szabadon választott gyakorlatokat.
Háromféle szózat játék,
Puzzle és
Mahjongg.
Reggeli.
Némi zenélés.
Mint jeleztem, négy könyvet vettünk a könyvhéten.
Valamiért Csókay Andrással (Megbocsátás Jézus-imával) indítottam a kötetekben való elmélyedést. Talán azért, mert viszonylag őt ismerem legjobban személyesen.
Az ő hangján szólalnak meg bennem az orvos-író gondolatai.
Három általam megjelölt szakaszt idézek könyvéből:
- Pasteurtól származik ez a különös megállapítás: „Egész életemet a tudománynak szenteltem, és ezáltal olyan erős lett az Istenbe vetett hitem, mint egy bretagne-i parasztemberé. Ha még többet dolgoztam és kutattam volna, talán most már akkora lenne a hitem, mint egy bretagne-i parasztasszonyé.”
Íme, a tudás elvezethet a hithez.
- A lelki adoptálás első ünnepélyes fogadalomtételére 1995. december 28-án, aprószentek ünnepén (az abortusz áldoztainak emléknapján) került sor a szombathelyi székesegyházban.
Nem tudtam. Abban a templomban tartotta esküvőjét M. fiunk E.-val.  
- A mennyei teljességnek egészségnek, fiatalságnak az előíze az a lelki fiatalság és életöröm, az Istennel, önmagunkkal és a többi emberrel, az egész világgal megélt harmonikus kapcsolat, amelyre már itt a földön eljuthatunk az imádság és a böjt által. Ennek a mennyei teljességnek az ígérete segít elviselni a földi szenvedést, tragédiákat, legyen az gyermekhalál, földrengés vagy háború.
A sokat megélt ember szólal meg itt. András, aki elvesztette egyik kisfiát, András, aki velünk együtt empátiával viseltetik a török-szír földrengés iránt és az orosz-ukrán proxy-háború áldozatai iránt. Ma már kiegészíthetné a listát a napjainkban dúló dél-európai villámárvizekkel, erdőtüzekkel.
Marad a hit, marad a remény, hogy lesz jobb…
***
Mivel a közelmúltban foglalkoztatott a jelenben élés lehetősége és gyakorlata, idézem Gárdonyit is, aki megerősít benne: „A múlt nem a tied, csak az utána vonuló árnyék. A jövő nem a tied, csak az elébed vetülő sugara. Az óra a tied, csupán az óra, amelyben élsz. Ne siess ki belőle, ha napfényes, virágos békességgel teljes: a világ minden üzlete nem ér fel a szívnek egy boldog órájával.”  
Olyan mintha a Kölcsey-féle Parainesisből idézne.