Mickey webnaplója

A kvízjátékokat olykor-olykor megfejtem, ha éppen nincs más dolgom.
Van úgy, hogy csak egy nyelvhelyességi kérdés helyes megoldása a feladvány.
Történt egyszer, hogy a megfejtendő kérdés  ez volt: a szájbarág vagy a szájba rág-e a helyes írásmód.
Azt ikszeltem, hogy a szájba rág a helyes.
A válaszomat nem fogadta el jónak a kérdező.
Persze megteheti, de jobb lenne, ha alaposabban fognának hozzá a kvízkészítők, s ellenőriznék magukat a helyesírási szótár segítségével.
Akkor nem fordulnának elő hasonló tévedések.
***
A BG nyelvésszel készült egyik interjú végét csíptem el. Arról szólt, hogy ő mennyire fontosnak tartja, hogy derűsek legyenek a nyelvtani kérdésekkel foglalkozó előadások és az anyanyelvünkkel foglalkozó periodika. Mióta ő a szaklap főszerkesztője, tudatosan törekszik a könnyedségre, derűre, játékosságra.
Jó, hogy így van.
Egyszer magam is beszéltram arról, hogy az egyik, általam egyébként színvonalasnak tartott kétheti lapból hiányzik a humor. Nagyon komoly, nagyon korrekt és nagyon merev.
A magyar valóság ezzel ellentétben mégiscsak a dolgokhoz humorral való közelítés. A sírva nevetés, a könnyek közt kacagás, a kínunkban röhögés.
Ha valaki nem hiszi, olvassa el Móricz Hét krajcár c. novelláját, vagy Karinthy kötetét (Utazás a koponyám körül). Már a címe is szellemes. Egy helyen arról szól, hogy nagyon rosszul volt: A fürdőszoba tükre előtt állt, mert hánynia kellett. S ahogy belepillantott a tükörbe, meglátva fancsali képét, elnevette. magát.
Ez a humor, a mégis nevetés.
S ha még ez se volna elég, érvként álljon itt sógorom apjának, Varga Joakimnak a mondása:
Csak a humor és a nyomor el ne hagyjon!