Mickey webnaplója

Úgy látszik, velem szembe jönnek a könyvek, avagy én megyek velük szembe, és ha már…: állandóan új megfontolnivalókkal kínálnak meg.
A most velem szembe jövő könyv címe: XXIII. János Kortársak emlékeznek a zsinat pápájára. A könyv szerzője Gunnar Riebs.
A „jó pápa” enciklikájával, a Pacem et terris k.-vel az átkosban ismerkedtem meg.  1963-ban jelent meg. Abban a korban, amikor párthatározat akarja ellehetetleníteni az egyházat, amikor egymást követik a papi koncepciós perek. Kincsként tekintettem a kisalakú kiadványra, amelynek igazság-gyöngyszemeit boldogan szürcsöltem magamba.
- Poupard bíboros visszaemlékezésében írja, hogy a Pacem et terris minden jóakaratú embert meg akart szólítani. Alapgondolata, hogy a nemzetek közötti békének igazságra, az igazságosságra, a szeretetre és a szabadságra kell épülnie.
Ugyanő bőven idéz az őszinte és jó humorú pápa életének epizódjaiból.
- XXIII János elődei nem hagyták el a Vatikánt. Ő azonban gyakran kisétált, és ilyenkor a rómaiak mindig nagy rokonszenvvel fogadták. Tréfásan úgy is hívták, egymás között, hogy Giovannni fuori le mure – a falakon kívüli János [szójáték, vö. falakon kívüli Szt. Pál-bazilika], az amerikaiak pedig a whiskyre utalva csak úgy emlegették, hogy Johnnie Walker (sétáló János).
- Fama est, hogy egyszer, pápasága elején a képtelen volt aludni, ide-oda forgolódott az ágyában, annyira emésztették az egyház előtt álló, szinte megoldhatatlan problémák. Ekkor így szólt magában: „Végül is én csupán pápa vagyok, s az egyházat elsősorban a Szentléleknek kell irányítania…” Ezek után nyomban elaludt.
- Azt tartotta: Ahelyett, hogy a rosszakról rosszat mondunk, segítsük a jókat, hogy még jobbak legyenek, és a rosszakat, hogy megtérjenek.
- Már nuncius korában (1947) figyelmeztette a franciákat az általa talpasztalt hiányosságokra: a vallásos élet hanyatlása, az oktatás megoldatlansága miatti elégedetlenség, a paphiány, a világias szellem, a kommunista gondolkodás terjedése.
- A kinyilatkoztatásokról, látomásokról is megvolt a véleménye: „Drága nővérek! Van evangéliumunk, és abban minden benne van. Még nem elmélkedtük át teljesen, még nem váltottuk valóra mindenestül. Ez bizonnyal nehezebb, de sokkal értékesebb, mint azokra figyelni, akik magukat nagy misztikusnak hiszik, és összekeverik saját gondolataikat az ég magasával.”    
(Hát van ilyen bőven. Írva van, óvakodjatok a hamis prófétáktól!)