Üresen áll a kelenföldi diákkollégium.
A hatvanas években készülhetett, mert főiskolás koromban az épülő tízegynéhány-emeletes kolesből egyik szombaton társadalmi munkában a sittet lapátoltuk ki az ablakokon.
Nem kaptam szilikózist, de elég nagy volt a por.
Ma meg üresen áll az épületkolosszus.
Lelakták?
Probléma van a statikájával?
Nem tudom.
***
Érdekes, megöregedve felvesszük elődeink szokását?
Lehet.
Csak az a baj vele esetemben, hogy az utolsó 30 évemet modell nélkül élem.
Bár az is igaz, hogy a szerkesztői munkám idején a hazatelepült jezsuiták átlagban kb. 15 évvel idősebbek voltak nálam, és mintegy elém élték sorsukat, egészségi állapotuk változásait.
Az idők folyamán aztán szép sorjában távoztak az élők közül.
Tőlük állapotuk megfigyelését hasznosíthattam a magam életében, elfoglaltságukat nem.
Másra voltak edzve, másra voltak kiképezve.
Ma a legértelmesebb elfoglaltságom egy-egy jó könyv elolvasása, megemésztése.
Magam nem szívesen fogyasztom a tévésorozatokat.
Nincs egy olvasásra ajánlott jó könyvetek?
2024.10.30. 10:28 emmausz
Jelenleg
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr2618719842
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek