P. Mócsy Imre könyvében találtam a „mindenki imáját”.
Istenem, mutasd meg akaratodat,
és adj erőt, hogy azt végrehajthassam. Ámen.
Mellé írtam néhány kétsoros imát.
Hitetlenek imája:
Isten, ha vagy,
segíts, ha tudsz!
Együgyűeké:
Uram, tudod, hányan vagyunk,
azt is tudod, mit akarunk. Ámen.
Primitív gyónóé:
Rosszalkodtam, káromkodtam,
Minden rosszat kigondoltam.
Az igen időseké, akik belezuhannak az ágyukban este:
Jézus,
segíjj! Ámen.
***
Következik négy okosság P. Szilágyi Szabolcs könyvének (Isteni és emberi) hátlapjáról.
- Ha Isten kevéssel bíz meg, akkor magunktól miért várunk el sokat?
- Aki kér, kap –, de lehet, hogy nem azt kapjuk, amit kérünk.
- Az Istenről szóló kételkedés nem akadálya az Istennel való kapcsolatnak.
- Ha kizárólag a boldogságot célozzuk meg, könnyen lehet, hogy elveszítjük Istent.
Az ádventbe lépés elején legyen elég ennyi okosság.
Utolsó kommentek