Ha tavasz, akkor lombot hajt a nyárfa. De nemcsak lombot hajt, hanem teleszórja vattával vastagon a környéket. Minden vatta nyárfamagot hordoz. Ha rajtuk múlna, az egész szárazföld nyárfákkal volna tele.
De nemcsak nyárfa van, hanem nyírfa is. Ennek a fának a szárnyas makkocskának, vagy (ikerlependéknek) nevezett termése van. Úgy pilinkézik alá a levegőben, mint megannyi helikopter. Ha ezekből mind fa nőne, el se férnének egymástól a földön. Kiszorítanák egymást.
Hát a bakszakáll, hát a pitypang ernyős virága (csőrös kaszattermések) milliárdjai ugyancsak beterítenék a földet. Ez az életgazdagság mind az egész élővilágra vonatkoztatható: növényekre, állatokra és bizonyos megkötéssel az emberekre is.
Ilyenkor azt látom erkélyünkről, hogy a különféle madárfajok folyamatosan röpködnek, és szállítják fiókáiknak az élelmet. Tehetik, mert lakótelepünkön megnőttek a fák, valóságos erdőt képeznek. Lehetővé teszik a lombok rejtettségében való fészekrakást.
Igazolva látom, hogy a szaporító sejtek élnek. Tudományos tény, hogy élettelenből egyetlen biológusnak sem sikerült élőt teremtenie mióta világ a világ. VALAKINEK sikerült. Őt Teremtőnek hívjuk, mások Fennvalónak, megint mások Istennek. Ő az abszolút élő, csak az Élő az, aki élőt képes teremteni. A hallatlanul bonyolult sejtek magukban hordozzák az élet egész programját. A zigótában ott él az ember egész jövője meghatározva. Neme, fejlődési üteme, húszbillió sejtjének összehangolt működése. Honnan tudja az emésztésben részt vevő sejtek tömege, hogy mi a dolguk? Honnan a kiválasztásé, honnan a szív működéséé. Honnan az idegrendszer mozgáskultúrát kialakító tudata?
Tovább megyek. Honnan tudja a pók, hogy hogy kell hálót szőni, honnan a nádi rigó, hogy hogy kell fészket szőni. Honnan a gólya, hogy mikor kell szárnyra kapni költözés céljából?
Millió hasonló kérdést lehetne feltenni. De talán nem szükséges.
Elég csak elcsodálkozni rajtuk.
Teszem is, amikor az időjárás megengedi, hogy kiüljek az erkélyünkre.
Utolsó kommentek