A rendszerváltás után a szebb jövő reményével engedtem magam
rábeszélni, hogy szerepeljek egy kisvállalkozásban, ahol többek között
mezőgazdasági szerszámokkal is foglalkoztunk. Ha érdekel, mi lapul a
termékmenedzseri feladatok mögött, lazán azt mondhatom: minden, amivel a főnöke
megbízza. Engem pl. rendszeresen azzal bízott meg a főnök, akit igen
szellemesen így hívtunk: főnök (Meg is jegyezte a másik társ egyszer, amikor a
főnököt majdnem megütötte a guta valamiért: Főnök, de elöntötte a sz.. az
agyát!), hogy hórukkoljak a Kft. színeiben jó negyvenes koromban. Egyszer pl. a
Kft.-hez érkező szerszámokat kellett diszponálnom. Ugye milyen elegáns. De ha
azt mondom, hogy ócska Wartburgom csomagtartóját megpakoltam sorjás olajos
vasszerszámokkal, majd még a kidobott hátsó ülés helyét is, utána meg
csúcsforgallomban a hülyére terhelt kétüteművel hol Székesfehérvárra, hol
Újpestre pöfögtem. Megálltam, ahol lehetett, parkoltam, ahogy tudtam
(vészvillogó), és kezdtem a beszállítást. Ha jól számolom, eddig négyféle foglalkozást
soroltam: kiszámlázó, kocsikísérő segédmunkás, sofőr, ügynök. Történt Újpesten,
hogy végeztem a szállítással. Míg az átvételt igazolta a boltvezető, szóval
tartottam. Elmondtam neki többek között, hogy szegény kocsim már elég öreg, és
nem pihenhet meg, mert rendszeresen maximálisan megterhelem áruval.
Ő föl se nézett a papírokból, csak imigyen nyugtázta a hallottakat. „Hát igen.
Nem érnek már sokat ezek a verdák. Amíg lehet, güzültetni kell őket és kész.”
Magvas megjegyzését lám évtizedek alatt se felejtettem el: Az ilyen öreg
kocsit güzültetni kell, amíg lehet.
2008.02.15. 11:39 emmausz
Güzültetni
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr835167820
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek