Mickey webnaplója

Megígértem, hogy két napig Szombathelyen leszünk, így poszt egy szál se. Ám most van poszt, csak internet nincs, így hiába írom anyagomat, legfeljebb kedden fog megjelenni, amikor a helyreállító bácsi megkíséreli a vonalunkat visszahozni.
Nos tehát. A két nap alatt esküvő és lagzi ügyében megtettük a megtehető soros lépéseket. Kezdenek körvonalazódni az események, tennivalók, személyre bontva. Közben részt vettünk egy püspöki családlátogatáson, egy papszentelésen, és Elvira szülnapi felköszöntésén. Láttunk néhány számba jöhető helyszínt, tárgyaltunk is azzal, ahol valószínűleg csakugyan lagzi lesz. Útközben Jákra is ellátogattunk, ahol én még nem jártam. A dombocskára épült templom gyönyörűséges és (sz)épséges. Kicsit már-már Nyugat. 300 Ft-ért lehet megtekinteni belülről, világítást is rendez egy automata 100.- külön pénzért. Négy percig kivilágítja a hajót. Volt ez másutt is. Pl. Rómában a Máté meghívása hatalmas kép, de csak pénzért lehetett élvezhető megvilágításban látni. Nos Ják ősi zarándok fészek. Ma olvasom róla a Távlatok 13-14. számában: „Valószínű, hogy a Szent Jakab patronátusa alatt álló, azaz a róla elnevezett magyarországi templomok a Compostelába igyekvő zarándokok gyülekezőhelyei, úti állomásai voltak. Talán erre mutat a jáki kétszintes templom, amelynek felső szintje esetleg zarándokszállás lehetett. (Ják a Jakab rövid, becéző formája.” Barna Gábor)
Két hosszú nap után ma az ejtőzésé volt. Alig munkálkodtam. Némi élelmiszert vásároltunk, adakoztunk az árvíz károsultjai számára, szeretetből megtisztítottam néhány ablakot. A misén diakónusunk tette az általa tehető műveleteket. Van nekik két mondatuk, melyet már ők mondhatnak. Ez hol sikerül, hol a miséző pap rutinból elmondja helyettük. Ma tökéletes volt. Mindkét mondatot a szerpap mondta, teljesen szabályosan.
Meséltem T.-nek, hogy más baki is elő-előfordul misén. Pl. egy alkalommal valahol a főcelebráns kiitta a kelyhet, majd bocsánatot kért azoktól, akikkel osztoznia kellett volna az Eucharisztián.
Délután gyönyörű időben átlátogattam Újpestre a hídon. Készítettem fotókat is, makrót és mikrót, egyelőre az sem látható, merthogy fotót se tudok az internetre tenni. Talán kedden.
Ma is megérkezett a mindennapos esők hatalmas felhője, már itthon ért a szabályos zápor. A tévéből értesültem, hogy Pest megyében megont valahol özönvízszerű eső meg jég zuhogott, hatalmas belvizeket gerjesztve. Nem tudom, meddig tart a megpróbáltatás, mindenesetre egyre nő a kataklizma ára, százmilliárdokra rúghat az összes pusztulás.
Nehéz szívvel írom mindezt, azzal a titkos reménnyel, hogy mindeneknek ellenére jóra fordul a sorsunk.
Holnap visszatér a napi ritmus. Hajnali kelés, korrektúra, szekrénypolchoz lap méretre szabása, séta, fotózás, ebéd, munka, posztírás, stb.