Mickey webnaplója

Ha fotóművész lennék, szívesen laknék ott, ahová ma vitt jó sorsunk. Zsuzsáéknál voltunk Mosonmagyaróváron. Mivel harmadik emeleti lakásuk nyugati tájolású, valamint mivel a Kisalföld viszonylag lapos, messzire ellátni ablakukból, és az erkélyükről. Mindkettő alkalmas arra, hogy szebbnél szebb fotókat készítsen, aki erre adja a fejét, a közeli és távoli háztetőkről, feledhetetlen szépségű és változatosságú felhőzetekről, s velük kombinált naplementékről. Utánanéztem. Tiszta időben ellátni tőlük az osztrák Schneebergig. Egyszer sikerült lefényképeznem. Az légvonalban kb. 150 km, merthogy az útvonaltérkép szerint 160.
Muszáj írnom a látvány nagyszerűségéről, mert csakugyan elámulok, ha ablakukból kitekintek. Készítettem ma is jó néhány képet, de számítógépem cseréjéig nemigen tudom őket megmutatni, mert a rendszer csaknem mindig összeomlik. Mindegy. El kell hinnetek, hogy pazar a kilátás, és szemnyugtató. Néha felötlik bennem, nem ad-e okot félreértésre viselkedésem: hogy hozzájuk megyek, és hosszú perceket töltök a látvány bámulásával, miközben látogatásunk célja egyértelműen az, hogy
ha ritkán is, de lássuk egymást. S
ha ritkán adódik is rá alkalom, beszélgessünk egymással. Arról nem is beszélve, hogy
a személyes kötelékeket kölcsönösen erősítsük.Ma mi más is lett volna alaptémánk, mint a Mikulás.MIkulás az óvodában, Mikulás az iskolában, a szakkörökben, az edzéseken, tőlünk, és szüleiktól, helyben élő rokonaiktól. A gyerekek viszonylag jól viselik a sok kisebb-nagyobb csokimikit, de mintha mára már azért kicsit sok lenne a jóból.      
Nos, szépen telt a napunk. Jó a kapcsolatunk unokáinkkal, s szüleikkel. (Természetesen róluk is készültek fotók, de ezeket se tudom most megmutatni.) 
Mivel fél ötkor keltünk, és most 21 óra felé jár az idő, szép napunk rövid beszámolóját itt elszegem.
Szép ez a világ, benne szépek az emberek, beleértve saját utódainkat is.
Most pedig mindenkinek nyugodalmas jó éjszakát! vagy ahogyan B. mondaná:
Isten álgya magikat!