Amikor borul a bili, annak következményei vannak. Tegnap frontátvonulás volt. elkezdett fájni a fejem. Korábbi tapasztalataim szerint ilyenkor érdemes kávét inni, attól elmúlik. Így tettem délután, amikor is megittam a három nescafé után a negyediket. El is múlt a fejfájásom, méghozzá hosszasan. Tanúsíthatom. Megnéztük este az 56-ra való visszaemlékezéseket, majd az azt követő filmet. Éjfélig olvastam, és kb. egy óra volt, mire elszenderedtem. Ez fáziseltolódást hozott a reggeli tennivalók tekintetében. Hétig aludtam, folytatásokban, rövid megszakításokkal, majd a tévé elé ülve megfeledkeztem arról, hogy legyaluljam napos sörtémet. De most. Abbahagyom a poszt írását, mert dolgom van.
***
A napi séta iránya attól függ, hogy mikor veszem be a vízhajtómat. Ilyenkor egy órán belül haza kell érnem. A séta témája pedig olyan kérdéses, mint a háziasszonyoknak a „Mit főzzek ma?” felkiáltás. Vannak rendes emberek, akik mindennap ugyanazt a tiszteletkört teszik meg. Igazuk van. Nem kell azon tipródniuk, hogy és akkor ma hova?
Mégse követem őket, mert – mint tudjuk: Varietas delectat. Megferdítve: Monotonia untat. Adódnak vágyott célok, amikhez megfelelő körülmények kellenek. Ezek egyike Dobogókő és környéke,másika az új hármashatár-hegyi kilátó. Talán majd... ma nem.
Ízelítő az Iz 10. f.-ből:
Jaj azoknak, akik ... megfosztják jogaitól népem szegényeit. ... Mitévők lesztek majd a látogatás napján, s a vihar idején...?
Asszíria királya ellen
Jaj Asszíriának, haragom vesszejének, a bosszúm suhogtatta botnak. Elküldöm az istentelen nemzet ellen, s a népre szabadítom, amely haragra gerjeszt, hogy zsákmányoljon és prédát szerezzen, és tapossa azt, mint az utca sarát. ...
Vajon hősködik-e a fejsze az előtt, aki vág vele? Vajon szembeszáll-e a fűrész azzal, aki húzza? Mintha a vessző meglendíthetné azt, aki megragadta, vagy a bot fölemelhetné azt, aki nem fából való. Ezért a Seregek Ura sorvasztó betegséget küld majd hőseire, s a jólét helyett tűz lángol fel, emésztő tűznek lángja. Akkor Izrael Fényessége ... elemészti a bogáncsot és a gazt...
Izajás fiának neve
Azon a napon Izrael maradéka , ...a maradék megtér! Jákob maradéka az erős Istenhez.
A pusztulás megjövendölése
Izrael, ha annyi volna is a néped, mint a tenger partján a fövény, csak a maradék tér meg belőle. Már elhatároztatott a pusztulás, és az igazságos ítélet elsöpör, mint az áradat. ...
Vigasztaló jövendölés
Ezt mondja a Seregek Ura: „Ne félj Asszíriától, népem, Sion lakója! Vesszővel ver ugyan, és fölemeli botját ellened, de már csak egy kis idő: akkor lecsillapszik haragom, és dühöm elsöpri őket.” A ...
Az asszír betörés
Rimnon tájáról indul el, gyorsan eléri Ajátot, ... A Seregek Ura rettentő erővel levágja az ágakat. A sudár növésű fákra kivágás vár. A földre zuhannak a hatalmasok. Az erdő sűrűje megritkul a fejsze csapása alatt, s pompás cédrusaival elbukik a Libanon. Közöm: Isten embere jövendölései rendre beteljesülnek. Van itt azonban egy nyelvi érdekesség: a költői kérdések. Egyszer Balázs Géza nyelvész figyelmébe ajánlottam, aki reflektált is rá. Nézzük:
Vajon hősködik-e a fejsze az előtt, aki vág vele? Ma úgy mondjuk: Nehogy már a fejsze uralja a favágót.
Vajon szembeszáll-e a fűrész azzal, aki húzza? Ma úgy mondanánk: Nehogy már a fűrész húzza a fűrészelőt.
Mintha a vessző meglendíthetné azt, aki megragadta, vagy ahogyan ma mondanánk: Nehogy már a vessző lendítse ütésre a botozót.
Vagy a bot fölemelhetné azt, aki nem fából való... Mai szóhasználattal: Nehogy már a bot emelje fel a bot gazdáját.
Mint ahogyan más műfelháborodásunkat idézzem: Nehogy már a fagyi nyalja a gyereket, nehogy már a befőtt tegye el a nagymamát! Persze ezek csak nyelvi fordulatok, mégis érdekes, hogy több mint harmadfél évezrede léteztek hasonlók.
Utolsó kommentek