Mickey webnaplója

Egy nagypapa rendes kötelességei közé tartozhat, hogy elkíséri unokáit a játszótérre. D. unoka ott aztán beterelt a favonatba. Betuszkoltam magamat a nekem nem méretes ajtónyíláson, s leültem a nekem nem méretes padra. Ott sem ültem sokáig, mert D. felvilágosított, hogy elfoglaltam az anya helyét. Átültetett a szomszédos sarokba. Eddig megvolnánk. De aztán jött egy nem várt fordulat. Talált egy plasztik-talicskát, és – eléggé megmagyarázhatatlan, hogy sikerült neki, de – oda-vissza átpasszírozta a „padsorok” között. Mivel lábam eleve alig fért el, fogalmam sincs a művelet részleteiről. Alighanem mindketten nagyon akartuk.
Közben L. unoka letette a megtalált kutyácskát a madzagvasút deszkájára. A kezébe adtam, később a felnőtt tornaszerek tövébe tette, felemeltem neki, de visszarakatta, és végül kutyus nélkül indult a fagyizóba. Mi meg néhányan haza. Kisvártat kapjuk a telefonriasztást, hogy nincs meg L. kutyusa. Van-e tippünk, hogy hol keressék. Volt tippem. Mivel a kutya a kutyának se kellett, megtalálták.
Nem az első eset, hogy gyerekjátékok után futkosunk. E. unoka maciját évekkel ezelőtt Ars-ban hagyta el. Végigböngésztük miatta az általunk bejárt utat, s meg is találtuk, egy ablakpárkányon. Oda tette a jó szívű megtaláló.
***
Kiegészítés. A játékkutyát egy fél hete nálunk felejtette 4 éves gazdája. Otthon mindent összeforgattak, de érthető okokból sehol sem találták. Hogy is találhatták volna meg náluk, amikor nálunk volt.
Előfordult már velem, hogy a szótárban lapozgatva előre hajtottam a lapokat, de nem eléggé ahhoz, hogy a keresett szót megtaláljam. Márpedig szigorú igazság: hiába lapozom a szószedetet másutt, csak az alfabetikus rendszernek megfelelő helyen találom a keresett szót. Lapozhatom a szótárt kedvemre előtte vagy utána, ám eredménytelenül.
Vonatkozó maxima: Ahol nincs, ott ne keress! – dixit pater Szekeres.
Ízelítő a Jeremiás 38. f.-ből:  
Jeremiást ciszternába dobják, de Ebed-Melech kiszabadítja
... Jeremiás az egész néphez: „Aki ebben a városban marad, az mind kard, éhínség vagy döghalál áldozata lesz; aki azonban elmenekül és megadja magát a káldeusoknak, élni fog, zsákmányul kapja életét, és így életben marad. Ez a város a babiloni király seregének kezére kerül, el fogja foglalni... a vezető emberek így szóltak a királyhoz: „Ölesd meg ezt az embert... megfogták Jeremiást és Malkija ciszternájába vetették, Jeremiás belesüppedt a sárba. Ám a kusita Ebed-Melech, a királyi palota egyik udvari tisztje meghallotta, hogy Jeremiást a ciszternába vetették. A király éppen a Benjamin-kapunál volt. Akkor Ebed-Melech kijött a palotából, és így szólt a királyhoz: „Uram, királyom! Ezek az emberek igen gonosz dolgot vittek végbe Jeremiás próféta ellen, amikor a ciszternába dobták, hogy ott meghaljon. a király ezt a parancsot adta a kusita Ebed-Melechnek, húzd ki Jeremiás prófétát a ciszternából, mielőtt meghalna... kiemelték Jeremiást a kötelek segítségével és kihozták a ciszternából.
Jeremiás és Cidkija utolsó beszélgetése
Jeremiás így beszélt Cidkijához: „Ezt mondja az Úr, a Seregek Istene, Izrael Istene: Ha kimenekülsz és megadod magad a babiloni király vezéreinek, megmented életedet; ezt a várost sem gyújtják fel, és életben maradsz családoddal együtt. De ha nem menekülsz ki, és nem adod meg magad a babiloni király vezéreinek, ez a város a káldeusok kezére kerül, és lángba borítják; te magad sem menekülsz meg kezüktől.” Hallgass az Úr szavára, amelyet hozzád intéztem. ... erre így szólt Jeremiáshoz: Vigyázz, ne tudja meg senki ezt a beszélgetést, nehogy halállal lakolj! ... Jeremiás az őrség udvarában maradt egészen addig a napig, amelyen Jeruzsálemet elfoglalták. Közöm. Cidkija őszintén segít Jeremiáson, a próféta őszintén átadja mindazt a tudást, amit Isten rá bízott. Jeremiás túlélte a káldeusok harcát, Cidkija, ha megvakítva is, szintén, szemben sok-sok gerinctelennel szemben, akiket kardélre hánytak.