2007.05.23. 11:48 emmausz
Nyitás a kapcsolatok felé
Munkákban nagyon is bővelkedő napok közben vetem
képernyőre virtuális gondolataimat arról a felismerésről, hogy mi itt
gerjesztett, provokált, természetes és mesterséges problémák megoldásával küszködünk, ahelyett, hogy emberi kapcsolatainkat rendeznénk a szeretet
erővonalai mentén. Utóbbi alatt azt értem, hogy figyelmesség, az emberi miliő ismételt
biztosítása arról, hogy bízom mindenkiben, hogy emberi környezetemtől olyan tevékenységek
elvégzését kérem, amilyennek Isten kit-kit megálmodott. Az örökös árnyékra való
figyelés bennünket is gyanakvóvá, deprimálttá tesz, megakadályozza
növekedésünket magunkhoz és emberi viszonyainkhoz képest. Márpedig az öröklét felé
ballagva szembesülnünk jó azzal, hogy odaát a kapcsolatok intenzitásának az
irányában fogunk kiteljesedni. Ott mindent egymástól fogunk remélni, egymásból
fogunk élni, egymásnak és egymásért. Mindez nem válik majd tolakodóvá, mert
megszabadulunk a mindenféle magunkkereséstől. Ott majd oldani és oldódni vágyunk, mégpedig eredménnyel.
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr335167527
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek