Mickey webnaplója

Ma reggel Chantal Johanna Franciska emléknapján valóságos tömeg koncelebrált együtt. Nyolc beöltözött szerzetes mondta a miseszöveget, és még kettő, akik elvegyültek a tömegben. Ám a tömeg valójában én voltam – egy személyben. Mind a száz kilóm képviselte a tömeget, mert a többiek mind a tízen a klérus tagjai voltak beöltözve és civilben.
Van ilyen, amikor megfordulnak az arányok. Tíz az egyhez a papok javára az egyszemélyes nyájjal szemben. Nem is emlékszem rá, hogy életem során máskor is lett volna ekkora hangsúlyeltolódás az arányokat tekintve.
* * *
Reggel az foglalkoztatott, hogy tele van a fejem slágerdallamokkal, komolyzenével és népdalokkal. Persze néhány énekelt imádságot is őriz emlékezetem, de rosszabb ezek aránya a profán dallamok javára.
Az a vélemény alakult ki bennem, hogy a mindenféle műfajban tevékenykedő embereket hatásosan kellene inspirálni arra, hogy fohászaikat foglalják zenei keretbe, megjegyezhető, fülből kimászni nem akaró dallamokba ágyazva.
Nem akarok (nem fogok) a végtelenségig a földön időzni, ezért irányultságomban nagyobb teret kellene kapnia a végtelen jóságról szóló daloknak, dallamoknak szövegestül.   
Nekünk élő egyháznak ki kellene nőnünk már a nyársat nyelt viselkedésből, teljesen odahagyva azt.
Arra gondolok, hogy nem az etikett számít, hanem az ember önközlési vágya, mely Istenhez köti és viszont.
A 2. Sámuel könyv érzékletesen ír erről: (2Sám 6,5.14skk): „Dávid király teljes erejéből táncolt az Úr előtt.” És még: „Dávid pedig és egész Izrael játszott az Úr előtt mindenféle fahangszeren, lanton, hárfán, dobon, csörgőn, cintányéron.”
Előállt(ak) vele, mert alkalmas volt, vagy mert nem volt alkalmas. (Mikol, Dávid felesége szerint egyáltalán nem volt alkalmas. Sámuel megjegyzi, nem is lett egész életében utódja Dávidtól Mikolnak.)
A szív bőségéből szól a száj, olvassuk (Lk 6,45).
Van nekünk szívünk? Ki ült rá kitörni vágyó érzelmeinkre? Nem volna szabad a mívesség oltárán feláldozni irányultságbeli aktivitásunkat.
Lehet, hogy ma nem mindenféle fahangszeren kellene tudni, meg csörgőn, cintányérral vegyest. Nincs erre szabály. Jók a kanalak, jó a ceglédi kanna, de jó lehet a rap, jó lehet az elektromos gitár, a szintetizátor, az oboa, a trombita, akármi, ha pozitív „hangot üt meg”.  
Beszéltem. (Na, ez meg olyan, mint egy szinkópa)