Mostantól keddenként konzultáció. Munkába indulva az Árpád-hídnál feltűnt egy ott horgonyzó, vesztegelő, meglehetősen lepukkant hajó, az Amur nevű.
Immár itt-ott furnér-lemezek helyettesítették néhány ablaküvegét, itt-ott áttörte a festést a rozsda, de azért vidáman himbálózott a hullámok hátán. Semmi jelét nem mutatta annak, hogy el szeretne süllyedni.
Azonnal elindult bennem a vezérhangya.
Sebtében leszámoltam az ablakokat. Kb. 180 lehet a számuk. (A két fedélzeten harminc-harminc. A túloldalon ugyanannyi, és lent ugyancsak kb. 30–30 kerek kajütablak. És akkor még nem számoltam a parancsnoki híddal.
Tudomásom van róla, hogy Nyugaton elég sokan választják a folyón lakás útját. A megvásárolt hajókat lakályossá teszik szükség szerint. Feltehetően legkevésbé a motorra van szükségük. Annál inkább erős acélsodronyra, hogy el ne sodorják a hullámok a kikötött vízi járművet, jó szigetelésre, áramszolgáltatásra, ivóvízre, jó szigetelésre és megfelelő fűtésre. Gondolom, vízbe eresztett lapátkerekek által még talán fedezni is tudják saját áramszükségletüket. A technikai részéhez nem értek, azonban a vízen való lét lehetősége felvillanyozott.
Elképzelem, hogy megoldaná egy nagyon nagy család generációinak az együtt lakását, anélkül hogy minduntalan egymásba botlanának.
Elképzelem, hogy egész hajléktalan közösség számára megoldaná az elemek elől való rejtőzködést, oltalmat adva az eső, a szél, a hó támadásai ellen. Egészen biztos, hogy téliesíthető egy ilyen hajótest.
Biztosan van benne nagyobb közösségi helyiség, ahol szakelőadások segíthetnék vissza a társadalomba a fedélnélkülieket. Ugyanott meg lehetne oldani a közös étkeztetést, sőt az értelmes közös munkát is.
Régi gondolatom, hogy a guberálók által összegyűjtött, de vissza nem váltható palackokból készíthetnének a hajléktalanok poharakat, vázákat, hamutartókat. Ehhez üres műhely, üvegvágó és csiszológép kell mindössze, meg némi kézügyesség.  
Az elkészült, újrahasznosított, üvegtárgyakat azután az erre kijelölt helyeken árusíthatnák. Teréz anya is rávette nincstelenjeit a munkára. Az ő ötlete az volt, hogy kókuszháncsból eladásra készítsenek lábtörlőt.
Ott abból volt sok, itt pedig értékét vesztett üvegből van sok.