Ma kiderült, hogy egy nagyobbacska, atombiztos ház mindenféle környezetbarát rafinériával ellátva kb. 100 millába kerül. Nem tervezem, hogy ilyenbe költözöm.
Ma kiderült, hogy egy kisebbecske ezüstfenyő kb. 5000 ft, a méteres norman fenyő 7-8000 ft. Nem tervezem, hogy ezekbe öljem pénzemet.
Ma kiderült, hogy csak ittenség van hideg karácsony idején. A Szentföldön meleg van, nem beszélve Ausztráliáról, ahol ilyenkor 35 fokot mérnek, az emberek ledobják gönceiket, shortot és T-shortot húznak, görögdinnyével hűsítik magukat, lecsót készítenek, mert annak van a szezonja. Azért szereznek fenyőfát is, de elég fura körülmények között ünnepelnek, mert nyár lévén valahogy nem akar a nap letakarodni az égről.
Ma észak felé vitettem magamat a busszal, mert onnan fújt a szél.
Gondoltam, jobb ha hátulról segít és lökdös hazafelé sétáltamban.
(Megjegyzem: Két paramétert veszek figyelembe induláskor. Az egyik az erkélyen lévő hőmérő. Ez segít normálisan felöltözni, a másik: az ide is látszó torony, a távfűtő művek kéménye. Megnézem, hogy kb. 100m magasságban milyen az uralkodó szélirány. Ma azt találtam, hogy a toronytól balra fújja a füstöt. Tehát délkeletnek tart. Mégsem délkeleti a szél, hanem északnyugati. Valamiért az számít, hogy honnan tart valahová, és nem az, hogy hová viszi a friss légtömegeket. Lehetne fordítva is?)
Ma találkoztam két olyan utcanévtáblával, melyet ingerenciám támadt lefotózni.
Régi keletű ez a mániám is. Amikor Chris megszületett, eszembe ötlött, hogy talán érdekességként értékelnék, ha az egyik kispesti utcanévtáblát lefényképezném, és elküldeném nekik. Rímelne családnevére és picike voltára. Addig-addig halogattam, mígnem teljesen letettem róla, hogy lefotózzam a GORDONKA UTCA feliratot.
Most viszont Mátyás unokám identitását szeretném erősíteni azzal, hogy készítettem egy-két képet a csillaghegyi MÁTYÁS KIRÁLY ÚTJA feliratú utcatábláról.
Mivel pedig 2011 többek között a családok nemzetközi éve is, kapóra jött felvételt készíteni a CSALÁD UTCA tábláról. Aktualitása lehet egy ilyen találó felvételnek.
Hogy a part menti víztükörnek milyen aktualitása lesz, nem tudom, de hát mindenki olyan képeket gyárt, melyek saját életterének egy-egy szeletét képezik le. Én itt lakom, nem készíthetek sivatagi fotókat a vakondtúrásokról. Viszont csakugyan embernek valónak gondolom a platán kérgének a rajzosságát, a lepusztult élővilág torzóit, a víztükör történéseit, akár az utcanévtáblákat is.
Ma összesen három emberrel találkoztam a parton. Ketten kutyát legeltettek, a harmadik futott. A kutyásokat nem ismertem, a futót igen.
Mellettem elhaladtában kölcsönösen üdvözöltük egymást.
2010.12.15. 15:21 emmausz
A Római part és a nagyvilág
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr55169185
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek