1. Nem tudom, a Retro szótárban szerepel-e a guláski cipő. Csak azt tudom, hogy a 34-es buszon megállt egy fickó a székem mellett, és hajszálra olyan fazonú hasított bőr cipőt viselt, mint a guláski volt annak idején, a százforintos cipő. Még a színe is stimmelt.
Apropó, Retro szótár. Ez sem új találmány. A szavakon való nosztalgiázás sokkal régebbi.
Nekem most egy Rejtő Jenő-kötetbeli nosztalgiázás villan be (Csontbrigád). Azon méláznak a szereplők, hogy korábban jobb sorskörülmények között élvén mennyi minden kedvesség vette körül őket – „a völgyben”. Próbálják számba venni ezeket a történéseket, tárgyakat, fogalmakat. Pl.: „Vasárnap, ez jó szó. A Völgyben vasárnap volt!”
Ennek a mintájára sorolhatók nagy-nagy sóhajtások közepette: mi is volt még, amikor fiatalok voltunk.
A guláski jó szó. Amikor fiatalok voltunk, guláski volt!
A Mambó-magnó jó szó! Amikor fiatalok voltunk, Mambó-magnó volt!
A Czeglédi-lemezkölcsönző jó szó. Amikor fiatalok voltunk, Czeglédi-lemezkölcsönző volt!
Az éjjel-nappal közért jó szó. Amikor fiatalok voltunk, éjjel-nappal közért volt!
A csapóajtó jó szó. Amikor fiatalok voltunk, a villamosokon csapóajtó volt!
A nemdohányzó jó szó. Amikor fiatalok voltunk, volt nemdohányzó és dohányzó kupé a HÉV-en!
Sine fine…
2. (Kerge) mondatok:
– Falra hányt szöveg: Hülye, aki elolvassa. Ez bumeráng. Ha nem csukott szemmel írta a kis csibész a falra, akkor ő volt az első, aki elolvasta.
– Senkinek a tanácsát ne fogadd el! Az enyémet se.  Ezt se. ???
– Régen olvastam valahol: „Ha ember vagy, ne légy marha, a pofádra írj (sic!), ne a falra!” – írta az illető a falra. ???
Na jó, itt inkább abbahagyom.