– Lelkünk, testünk, az ablakok, a parketta, a lakás kipucolva.
– Tegnap youtube-ról Schütz Máté-passiója részletekben. (Nosztalgia: hej, valamikor a Mátyás-templomban adtuk elő. Mi voltunk a tömeg, egy négyszólamú kórus, és azt hittük, hogy miénk a főszerep, hiszen mi zenéltünk a legizgalmasabban, egyszerre négy szólamban. Ám az előadás teli volt szólókkal is, melyekhez nem szoktunk hozzá a próbákon. Csaknem zavart azok lamentáló hangvétele és e tételek hosszúsága. Azóta rádöbbentem, hogy mennyire nem volt igazam. Bár a záró kórus valami módon mégiscsak egyik csúcsa a passiónak. Lehívható a netről [Ehre sei dir, Christe…] vagy magyarul, Téged áldunk, Krisztus…)
– Tehát tegnap el a szertartásra.
– A kapuban partecédula: Férj (82) és feleség (79) egymáshoz képest tíz napon belül elhunytak. Márc. 1. és 10. előbb az asszonyka, majd csaknem azonnal a férfi. Jól ismertük őket. Philemon és Baucis. Milyen jó már nekik.
– Kezdődik a passió. Valaki rosszul lesz. Összecsuklik. Koppanás, majd élesztgetés. Ott fekszik a padlón, ketten vigyázzák, egy harmadik mentőért telefonál. A passió folytatódik.
A valaki jobban lesz, kiviszik levegőzni.
Mentő.
Ajtócsapódás.
El.
Igazi katarzist élünk meg.
– Este email vár ránk, hogy akit vittünk volna húsvét vasárnap misére, időközben kórházba került.
Mi van itt?
– M. migrénes fejfájással kínlódik, valamiféle influenzával súlyosbítva. Grrrr.
Mára összekapta magát tulajdon születésnapjára. Isten éltesse!
– A gyereknép nem egységes. Az egyik jönne a Dunához, a másik nem. Aki jön, azzal megindulok, ennyi. (Mégsem ennyi. Jön a másikuk is. Mélyrepülés: cipők befűzése. Az utcán megismétlődik a fűzős jelenet és a többi rutin:
Duna – botok és kavicsok – hajók és hullámok.
Az égen repülőgép és helikopter zörög,
a hídon a Siemens-mozdony,
a Dunán néhány motorcsónak és néhány komolyabb jószág is.
Imádkozom, hogy az uncsik el ne találják egymást kővel.
Előzetes figyelmeztetéseim nem, de imáim meghallgatásra találnak.
Hazafelé gyűjtenek néhány fikuszlevelet a földről. Ez lesz az ajándékuk.
Ma nem hoztak haza újabb botokat, de a meglévők is elegek volnának néhány begyújtáshoz.
Délután szent-sír látogatás.
Most csend van.
Minden kész ahhoz, hogy zavartalanul ünnepeljük a feltámadás felfoghatatlan misztériumát.
Talán már nem jön közbe semmiféle zavaró körülmény.
2011.04.23. 15:52 emmausz
Nagyszombat nyugalma
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr85169340
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek