Mickey webnaplója

Kihagyásokkal napok óta foglalkozom (birkózom) egy igen testes családlexikon korrektúrájával. Igen részletesen kitér a praenatalis élet fázisaira, arra, hogy értelmes-e a pre-embrió kategória. Mivel normális (nem az üzlet és pénz vonzása által megrontott) szakemberek nyilatkoznak, egybehangzóan állítják (velem együtt), hogy értelmetlen boncolgatás a születés előtti időszakkal való szórakozás, mert attól kezdve, hogy két humán gaméta egyesül, és zigótává, majd a barázdálódás során különféle szakaszokon áthaladva egyre komplexebben mutatja azt, akivé fejlődni akar, minden esetben Istentől akart emberi életté, annak az életszakasznak minden részében emberről kell beszélni, fejlődés alatt álló emberről, akinek jogai vannak, méltósága van és feladata, amire rendeltetett.
Ma reggel az ragadott meg, hogy a folyamatos cserék után én is emberré szervesültem.
Ötmilliárd éves anyagot használó szaporítósejtekből lettem az, amivé lettem;
Ötmilliárd éves anyagot felhasználó ajkakkal beszélek;
Ötmilliárd éves anyagot felhasználó hangszalagjaimat és szájüregemet felhasználva;
Ötmilliárd éves anyagot felhasználó idegsejtjeim teszik lehetővé, hogy gondolatokká álljanak össze azok a témák, melyeket ki szeretnék fejteni;
Ötmilliárd éves anyagot felhasználó szemem elemzi a látható fény tartományába eső anyagi természetű hullámokat és teszi lehetővé a tájékozódást a világban;
Ötmilliárd éves anyagot felhasználó füleim terelik a longitudinális hullámokat dobhártyámhoz, hogy meghalljam, ami meghallható;
Ötmilliárd éves anyagot felhasználó szaglóhámom analizálja a hozzá érkező illatokat, aromás vegyi anyagokat;
Ötmilliárd éves anyagot felhasználó ujjbegyeim simogatnak és fogadják a tapintható impulzusokat, melyeket azok az anyagok gerjesztenek, melyekkel kapcsolatba kerülök;  
Ötmilliárd éves anyagot felhasználó agyam képes önmagára és környezetére reflektálni, valamint elgondolkodni saját egyszeriségén.
… és még sorolhatnám….
Merthogy Valaki mindezeket az eszközöket tervszerűen a rendelkezésemre bocsátotta, és azt szeretné, hogy velem és a hozzám hasonlóan önálló léttel rendelkező szabad teremtményekkel megoszthassa szeretetét.   
Ezen nagyon elcsodálkoztam reggel, mi mást is tehettem volna.
A tetejébe ez a Valaki még üzen is. Ma azt üzeni: „A hajatok minden szála számon van tartva.”
Nincs más dolgunk, mint örök jelenében visszamosolyogni rá, és elfogadni felkínált barátságát, tudni, hogy biztonságban vagyunk az ő országában, mely köztünk van.
Tudni azt, hogy a mi Atyánk a mennyben van, de bennünk is „lakást vett”.
Sose volna szabad szem elől tévesztenünk őt,
sose volna szabad elcsüggednünk,
sose volna szabad szoronganunk attól, hogy mit hoz a mai nap, mit a holnap.
Nem eshet bajunk se ma, se holnap.
Azt hiszem, ez a legtöbb, ami adható.
Ennyi vigasztaló tény hatására akár mosolyoghatnék is.
:)))