Mickey webnaplója

Mókuskerék
A pénzintézetek egy része létrehozta a prima primissima-díjat az általuk favorizált hivatások művelőinek a megbecsüléseképpen. Nem sorolom a kategóriákat. Amennyire tudom, aki prima primissima, az 15 000 eurót, aki prima, az 10 000-t kap.
Történetesen egyik barátom is „megkapta a magáét”. A néhány milliót már be is fizette egy másik banknak, így kiváltva gyermekét az adósrabszolgaságából.
Most az illető bank következik.
Talán benne is van abban a körben, amely a kitüntetéseket finanszírozza. Nem szenzációs?
A kérdés csak ez: aki nem prima és nem is primissima, honnan szedje elő az uzsorásoknak járó sarcot?
Minden szürke
Olyannyira az, hogy tegnap egy fotót se készítettem. Ma is csak néhányat, hogy megmutassam, megint „nagy fene-köd” van. Unom. Bár új mappát nyitottam fotók 2011.7 névvel, de nem raktam rá egyet se ezekből a reménytelenül nyirkos, szürke, homályos képekből.
Emlékezetem szerint kb. 35 éve a rádió skandináv hangjátékot közvetített, egy sci-fi-t, amelynek meghatározó kerete az állandósult szürkeség, a folytonos esőzés, a vigasztalan borús idő. Történt pedig egy alkalommal, hogy a nap áttörte a vastag felhőket.
Kivirult minden, mint fordított esetben a sivatagban. A gyerekek boldogan futkároztak a kifényesedett világban, gyönyörködtek a színes virágokban, a felragyogó színekben. Ám néhány óra eltelte után megtört a varázs, hogy újra mindent a szürkeség, a szemergő eső párája-nedvessége, nyirkossága hasson át.
Munkás nyugdíjasok
Én is az voltam, ameddig szerkesztőségünk be nem zárt, a feleségem most is az. Új szempontról számol be Csia. Az USA-ban 65 év a korhatár. De ezt elérve sem hagyják abba sokan a munkálkodást. Két unokatestvérem is tovább munkálkodik. Az egyik 70 évesen, a másik a hatvanhatodikban jár.
Igaz, hogy megszokott munkájukat végzik változatlanul. Egészségükkel nincs különösebb zűr. Nyugdíjaztatása után Cs. is vállalt munkát. Egy öregurat istápolt. Most is kilátásban van kétféle megbíztatás számára: biztonsági ember egy iskolában, vagy alkalomadtán osztályterem-takarító. Mint mondja, havi 1000 USD a limit, melyen felül hiába fizetnek, ugyanannyival csökken a nyugdíja. 
A dolog azért érdekes, mert nálunk közel sem kívánkoznak az emberek továbbdolgozni. Alig várják, hogy beevezzenek a némi biztonságot jelentő nyugellátás révébe. A sokféle ok közül kettőt emelek ki: Ellehetetlenült az az intézmény, amelyben korábban dolgoztak. Az átszervezések során senki nem kíván idősödő embereket foglalkoztatni, akik viszont aligha tudnak elhelyezkedni a munkaerő-piacon. A másik ok, az általános egészségromlás. Mire a nyugdíjaztatás küszöbére érnek a jó magyarok, testük kizsigerelve, többnyire anyagilag kiszolgáltatva, a létbizonytalanságtól fenyegetve érik meg a kritikus kort, mely újabb időkben orrhosszal előttük halad, mint a ló előtt felakasztott széna, melyet sose ér el, bárhogy igyekszik is. Halkan mondom, de van benne igazság: a magyarok megidősödve elkívánkoznak a konkurens kortársak-kartársak köréből. Munkaügyben alig látszik demokrácia, baráti team-munka. Inkább a hatalmi piramis él, és ez nem jó.