Mickey webnaplója

Az ételhordás nem mai találmány. Már apai öreganyám is előrendelt valamiféle menüre, igaz, hogy érte kellett menni. Bátyám feladata volt az ételhordóval való közlekedés. Grószi várta, hogy megérkezzen a napi betevő meleg étel. Mindennap megkérdezte: Kaponya, hány kutyának hoztál. egynek vagy kettőnek. Ha rossz volt az étel, gondolom vitte a maradékot a kutyának.
v agy egy órája említi Elvi, hogy ma először várható, hogy a Mica által rendezett előfizetéses menüt kihozzák. Így elmúlt az idő, vagy jó két emberöltő. Ma nekünk hozzák a kaját. Ide is „két kutyának”, mert úgy van rendelve. Két egyforma.
Valami kezd nem gömbölyű lenni, mert mindjárt egy óra, és a déli kaja sehol. talán a nem létező hóviharokkal küzd a szállító.
Persze tudom, hogy nincs kiépített csőposta, hogy nagyjából egyszerre mindenütt ott teremjen a menü, de a Sodrás utcába jóval dél előtt kivitték a közkaját. A legritkább esetben fordult elő, hogy valamilyen kivédhetetlen akadály miatt késett az ebéd, ám akkor telefonáltak.
Egyelőre hát várunk.
Nem gond, elvégre böjt van, vagy nem?
Szolgálati közlemény: Levente első mondatai közül a mai: Zakatol a vonat. szerinte:
Popa brrrrrrr. (Néhány napja még csak az mondta hazaérve nagyanyjának: Brrrrrrrrr pápá. Lehet, hogy a pápát csak mutatta, mindenesetre integettek a vonatnak.)