Mickey webnaplója

Ma még nagyon örülünk, hogy újra közlekedik a Siemens-vonat Bp. Nyugati pu. és Esztergom között. Történt ugyanis, hogy az egy évre tervezett pályakorszerűsítés csaknem három évig húzódott. A mű elkészült, lett néhány új megállóhely, megemelték az orrunk előtti pályát közel két méterrel, így a vasút hangja erőteljesebb lesz. Most nem az, mert egyelőre igen lassan közlekedik a piros szerelvény (mint az egykori úttörővasút). De a hírek szerint a pálya elbírja a 100 km/h-ás tempót is, és hihetőleg a villamosítás után (még két év) nyargalni fognak a vonatok, kiváltképpen a Pest felől érkezők, s felénk közeledve fognak lassítani. Félig egy előttünk álló családi ház, félig a fák takarásában lapul meg egy híd, egy vasúti aluljáró, mely jó széles, kellő kavitáció keletkezik rajta az áthaladó vonatok miatt. Tehát kissé zajosabb lett a környék.
Van egy távolabbi terv is. Az áthidaló azért épült, mert amint lesz hozzá anyagi fedezet, csővezetékbe szorítják az Aranyhegyi-patakot, utat építenek rá, hatalmas munkával kiváltják a jelenlegi gátakat, megépítenek egy közúti hidat Pestre, és az orrunk előtt fog több országút becsatlakozni a hídra. Ehhez mai értékben mérve szűk 100 milliárd Ft hiányzik, de a terv szilárdan tartja magát. Ha nekilátnak, itt kő kövön nem marad, szem nem marad szárazon (ha másért nem, mert az építkezés porát gond nélkül viszi a szél).
A világ jelenlegi gerjesztett felfordulást szemlélve azonban még mindig azt mondom, hogy csak ennyi bajunk legyen.
Soha nem gondoltam volna, hogy megérek egy orrunk előtt folyó népvándorlást. De nem is egy népét! Népek egész sokasága pucol el onnan, ahol eddig élt, s ahol mostanság öldösik őket. Elindulnak annak a reményében, hogy másutt boldogságra találnak. Fizetnek nekik, hogy tűnjenek el, fizetnek azoknak, akik eltüntetik otthonról őket, fizetnek, aki Európába vezeti, fizetnek az ételért-italért, ha tudnak, fizetnek az embercsempészeknek. Csak azoknak nem tudnak fizetni, ahol megállapodnak. Hogy mi lesz ebből? Csak az Isten tudja. Akik ránk küldik őket, azok remélik, hogy tudják, az EU pedig úgy viselkedik, mint egy éretlen gyerek. Nem érti, hogy mi vár rá, nem tudja, mit kezdjen a rá zúduló probléma- és csődtömeggel.
Magam azt gondolom, hogy a keletkeztetett bajokat mindenütt helyben kell orvosolni és azoknak, akik létrehozásán fáradoztak. Persze ennek az esélye nullához közelít, s akkor lesz realitás, amikor a mammon emberei megcsömörlenek az esztelen pénzhajhászástól, a profit istenítésétől.
Mégis próbálunk a világosságra tekinteni, mert tudjuk, hogy minden kegyelem, s hogy az ő útjai nem a mi útjaink.
Ízelítő a 18. zsoltárhoz. A KIRÁLY GYŐZELMI ÉNEKE (A karvezetőnek – Dávidnak, az Úr szolgájának zsoltára. Ennek az éneknek szavait az Úrnak énekelte, miután az Úr kimentette ellenségeinek és Saulnak a kezéből.) „Így szólt: Szeretlek, Uram, erősségem, menedékem, váram, szabadítóm. Istenem, sziklám. Védőpajzsom, üdvösségem záloga, mentsváram, akit magasztalok. Az Úrhoz kiáltok és biztonságban vagyok elleneimtől. Körülvettek a halál örvényei, Beliál hullámai rémítettek, az alvilág kötelékei körülfontak, a halálos hurkok rám csapódtak. Kínomban az Úrhoz kiáltottam, Istenemhez emeltem szavam. Ő meghallotta hangomat szent templomából, panaszom elért a füléhez. Akkor ... leszállt, ... szétszórta ellenségeit, villámot lövellt és eltiporta őket ... Akkor... kimentett a vizek mélyéről. Elragadott ádáz ellenségeimtől, gyűlölőimtől, akik erősebbek nálam. Az Úr védelmemre kelt..., mert szeretett. Így viszonozta az Úr igaz voltomat. Megjutalmazott, mert tiszta a kezem.” És sorolja Dávid, hogy miben áll a maga igaz volta. ... „A tisztával tisztán bánsz, a hamissal azonban hamis módra. A leigázott népnek szabadulást hozol, a gőgös tekintetet megalázod... Veled bástyákat ostromlok, Istenemmel falakat ugrok át.” Dávid kifejti, mi mindent kapott az Úrtól. Pl. „Lábam gyorssá tette, mint a szarvas lábát, biztos magaslatra vezetett fel. Kezemet harcra tanította, hogy karom acélhúrt feszítsen, azt parancsolta...” Az Úr győzelemre vezette: „Én pedig szétvertem őket, mint a szél a port, s mint az utca sarát, letapostam őket. Kiragadtál a lázongó tömegből, és a népek fejévé tettél.” Majd dicsőíti az Istent: „Éljen az Úr, áldott legyen az én sziklám, dicsőség üdvöm Istenének! ... áldalak, Uram, a népek előtt, dicsőséget zengek nevednek.” Közöm. A hosszú zsoltárból vett részek is mutatják, miféle élő kapcsolatban áll Dávid Istenével. Győzelme Krisztus győzelmének előképe. Dávidot az ellenségei kezéből, Krisztust pedig elsőként a halottak közül az örökkévalóságba emelte az Úr, a Fiút az Atya. Minden zsoltár imádkozni tanít. A 18. stílusa is utánzásra érdemes: Milyen sokféleképpen ismeri el az Isten felségét, mindenhatóságát, igazakhoz való hűségét.