Mickey webnaplója

Pislákoló szellemi életem merő vibrálás. Mivel hosszabb egy dologra figyelés (pl. könyv lektorálás) ritkán adódik, próbálom időmet maximálisan kihasználni. Közben csapongok, mint az egyik virágról a másikra szálló lepke, hátha ott jobb a nektár. Próbálkozom internetes anyagokkal, és különféle könyvekkel, várva hogy valami megérintsen, megszólítson. Érdekes módon a közelmúltban két interjú érintett meg, noha hozzám az írott anyagok állnak közel, kevéssé a videók. Tehát két interjú hatott rám, az egyik elég kemény volt: valaki szembesült saját halálával (haldoklásával, ki tudja, a halálból még senki sem jött vissza, bár ezt is ki tudja?), elég dermesztő dolgokat említett. A másik interjúalany Floribeth Mora Díaz Costa Rica-i asszony spanyolul számolt be arról, hogy Karol Wojtyla közbenjárására hogyan szabadult meg agyvérzésétől egy pillanat alatt. Az volt az érzésem, ha hihetett annak, hogy az orvosok gyógyítanak, hívőként miért ne hihetett volna abban, hogy a pápa közbenjárására Isten képes meggyógyítani. Sok más hangzó-látható anyagot is megnéztem, de azok felejthetőknek bizonyultak.
Így csapongok a könyvek között válogatva is. Hol  magyar novellákat forgatok, mert úgy vélem, ezek valamit a közelmúlt (50 év) valóságából mutatnak meg, hol felkapom Alacoque Margit életének összefoglalóját. Majd leteszem, mert túlságosan bizarrnak érzem a történetet.
Tegnap Domi (3) leemelt szokása szerint két kötetet az általa elért polcról. Az egyik Teilhard de Chardin-válogatás volt, a másik Chesterton Igazságot! (Doxology) c. munkája. Azt kérte a fiú, hogy valamelyikből meséljek neki. Ezt ugyan nem tettem, de másodszor is nekiugrottam az utóbbi könyvnek. Merthogy szellemesnek találtam paradox állításait. Így ír: Egy kiadóban hangzik el: Ez az ember még sokra viszi; hisz önmagában.”  És próbálja igazolni, hogy az ilyen emberek a bolondok háza irányában haladnak.  Még alighanem meg fogom idézni. 
***
Egy korábban sose hallott szó: csepőte, fejlődő bokrok neve, benne a cseperedik bújik meg.
***
Egy sajátosan magyar ragozás:
Adj ennem! Adj nekem enni értelemben. Ám megtévesztően hasonlít a ragozása az igékéhez.
ennem, innom, enned, innod, ennie, innia, ennünk innunk, ennetek, innotok, enniük, inniuk. 
Minden igéhez járulhatnak ezek a végződések, szeretnem, mennem, látnom, járnom, másznom, felejtenem, stb... Igazából főnévi igenevek és a nekem neked, neki stb.-t vonja össze.
Ugyancsak érdekesek a szeretlek típusú igék: felejtelek, észrevettelek stb, stb.
Nem ragozhatók, értelmetlenek is volnának.
 Ízelítő az ApCsel 15. f.-ből:
Vita Antióchiában
Néhányan...: Ha nem metélkedtek körül Mózes törvénye szerint, nem üdvözülhettek... zavar és nagy vita...Jeruzsálemben e vitás ügyben fordultak Pál és Barnabás az apostolokhoz. Pál és B. elbeszélték a pogányok megtérését. Ezzel nagy örömet szereztek minden testvérnek. Jeruzsálemben szívesen fogadták őket...
Az apostoli zsinat
Péter: Testvérek! ... az Isten tanúsította, hogy nekik is megadja a Szentlelket, éppúgy, mint nekünk... miért akarjátok hát a nyakukra rakni az igát? ... meghallgatták Pált meg Barnabást, hogy milyen csodákat tett általuk az Isten a pogányok között... Jakab: ...írva van: ... a sátrat felállítom, hogy keresse az Urat minden nép... akik a pogányságból tértek meg, ... tartózkodjanak a bálványoktól,... a paráznaságtól, a fojtott állattól és a vértől. ... az apostolok az Antióchiában megtértekhez: ...Hallottuk, hogy közülünk néhányan... megzavartak titeket, ...ezért Barnabásunkkal és Pálunkkal elküldtük Júdást és Szilást, ők majd elmondják: tartózkodjatok a bálványoknak áldozott eledeltől, a vértől, a fojtott állattól és a paráznaságtól... Jó egészséget!
A határozatok kihirdetése
Antióchiában... örömmel olvasták a vigasztaló sorokat. Júdás és Szilás ...beszédeikben vigasztalták és erősítették a testvéreket... majd megváltak tőlük... De Pál és Barnabás Antióchiában maradtak,
IV. PÁL MISSZIÓS ÚTJAI
Pál elindul második útjára... Barnabás magával vitte Márkot Ciprusba. Pál Szilást választotta társául, és ... útra kelt. Bejárta Szíriát és Kilikiát, és megszilárdította az egyházakat. Közöm. – Az első zsinat a jeruzsálemi, amelyen határoztak, a pogányságból megtért Krisztus-követőknek nem kell zsidó hagyományokat követniük. Örömmel vették az érintettek a könnyebbséget. – Barnabás és Pál összekülönböznek. Útjaik elválnak.  Pál Szilással társul. Nem minden szent dolgozik azonos stílusban. Sőt. Pál utóbb figyelmeztet is: Apolló vet, Pál ültet, de ez súlytalan. Jézusé a dicsőség.