Mickey webnaplója

„Karizmatikus újjászületés sincs meghalás nélkül. Élményt igen, de meghalni önmagunk számára és Neki élni, azt nem! Amíg nem vállaljuk a mag halálát, addig a csak agonizálunk” – fogalmazza mára Laci atya.
Arra utal, hogy ha a mag nem hal el, nem hoz termést, de ha elhal, a belőle sarjadt élet sokszoros termést hoz. Értjük ezt, és mégis mennyire kapaszkodunk a szervezetünk épségével, formában tartásával. Ám az idő nemcsak az autó karosszériáját kezdi ki, testünk is rozsdásodik. Ma ezt igazolta az, hogy két vizsgálatra utaltak a Kútvölgyiben a negyedéves kontroll alkalmával. Jelentem, hogy mind a hasi ultrahang, mind a mellkasröntgen elkészült, és a leletek tanúsíthatják, hogy még élek, és van esélyem a folytatásra is. Mindenesetre február 19-ig nincs több jelenésem az eü. intézményeiben, hacsak közbe nem jön valami.
Nem siettetem.
Ma jelenetős lépéseket tettünk lakásunk átalakítása ügyében felséggel, mert várjuk az öt beköltözőt. A szokásos módon együtt karácsonyozunk 24-én a szomszédban lakó fiatalokkal, ám ezúttal nem mennek haza este, mert már nálunk alszanak.
Hányszor óva intettek már attól, hogy akár csak lehajoljak valamiért. Most meg bútorokat cipeltünk, tologattunk stb. Esküszöm, jól esett a látványos mozgás. Minden máshová kerülő bútor alakított a szoba képén. Hiúságomat legyezte volna csupán, hogy „én még bírom”? Ezek a bírások olykor következményekkel járnak. Esetemben ez nem állt. Mint írtam, jól esett elfáradni a munkában. (Besegített jócskán meglehetős, ösztövérnek, azaz szilfidnek egyáltalán nem nevezhető testtömegem.)        
Úgy látszik, spontán teszteltem magamat, milyen ma a teherbírásom?
Egyes népek öregjeit felküldik a kókuszpálmára egy 24 órás időtartamra. Ha leesik, már csak temetni kell. Ha meg jó erőben van, még bírja a következő évig.
Lehet, hogy én is bírnám egy napig fenn a fán, hacsak le nem szakadna alattam az ág.