Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2021.01.29. 14:14 emmausz

Élünk és meghalunk

Gy. hatvannyolc volt. Ő a legközelebbi ismerősünk, barátunk, akit elvitt a covid. Az a kategória, akiket időseknek, halmozottan betegeknek szoktak titulálni. Ők azok, akik naponta megszámláltatnak, s a tévé nyilvánossága előtt statisztikai számként szerepelnek. Aztán jön a következő nap a következő számokkal.
Első találkozásunk telefonon történt. Felhívtam egy kéréssel. Zs. lányunk UV-időszakban menne vizsgázni időcsúszás miatt. Ő, a főiskolai oktató visszakérdezett: És ha megbukik, mikor vizsgázik újra, vagy kihagy egy szemesztert? Én azt feleltem neki, hogy szerintem ennek nincs valószínűsége. Ebben maradtunk. Nekem lett igazam.  Zs. „átcsúszott” egy ötössel. Ő volt, aki belga területre varázsolta néhány tanítványát, ahol ösztöndíjasok lettek. Időnként meglátogatta őket, s mint mondta, jól érzik magukat a „boszorkányok”. Zs. vizsgadolgozatának is ő volt a konzulense. Egyszer tréfásan megjegyezte, hogy olyan kitűnő anyagot produkált tanítványa, hogy ő alig tudta követni szárnyalását.  
Ugyancsak ő volt, aki K. lányunk ambícióját is élesztgette, hogy vegyen részt a főiskolai képzésben.
Egy alkalommal meggyőzően érvelt amellett, hogy az Isten ártatlan. Csak szeretni tud. Mindenkit szeret.
Gy. egy estén keresztül próbálta magyarázni a kegyelem szó jelentését. Tehette, mert a tudás megszerzése, s visszaadása kedvenc időtöltése volt. Említette, hogy amikor németet tanult, kiragasztotta a ragozásokat a szobája falaira és négy napon át gyönyörködött a táblák valóságában.
(Görögből?) lefordított egy könyvre való maximát.
Tudta, hogy tudása mit ér, és rácsodálkozott, hogy én hozzá képest bagóért vállalok szellemi munkákat.
Szerette a zsolozsmákat. Szerette az ortodoxok fenséges imakultúráját, a dicsőítéseket.  
Most pedig kórházi szenvedései után szembesült a szépséges és kiterjedt élet valóságával. Az ártatlan Isten szeretete vegye körbe őt egyszer s mindenkorra.
***
A. (71) is elhunyt. Ő a társaságunk 5. tagja, akit a rák elvitt. Mindig önkritikusan beszélt magáról. Pedig
- kiválóan sütött-főzött, s királyi traktákkal fogadott bennünket.
- kitűnően táncolt, évtizedekkel korábban tervezte, hogy megtanít minket a francia négyesre    
- ő maga tánccsoportjával Nyugaton turnézott lánykorában
- nagy olvasottsággal rendelkezett
- kitűnő túravezető is volt. Ismereteim szerint erről igazolványa is volt
Immár égi utakon tájékozódik, s mindörökre.
***
Az egyik oldalon fogynak a tehetséges embereink. De a másik oldalon pedig új életek sarjadnak. Az újak még nem éltek eleget ahhoz, hogy tehetségeiket mélységükben megmutassák, de szépségük máris magával ragadó. Elég belenéznem unokánk kék szemébe, és a végtelen mélységgel találkozom. Elég M.-K. unokát kézbe vennem, és gondolkodhatom rajta, hogy a 2021-ben született gyermek miként lesz hasznára embertársainak, az országnak, a világnak. Ártatlan szépsége s az a végtelen béke és bizalom, amely árad csírázó életének minden szegmenséből, máris levesz a lábamról.    

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr5516408208

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása