Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2021.08.30. 03:14 emmausz

In memoriam Tarjányi Béla

Nem mondhatom, hogy a minap elhunyt biblikus professzorral sűrű kapcsolatban álltam, de a néhány találkozásunk során szeretetre méltó embernek ismertem meg. Első találkozásunkra az adott okot, hogy az ő irányításával és munkájával összeállt a Káldi-féle neovulgáta Biblia, a Szent Jeromos Bibliatársulat Szentírása.
Egyik munkatársa tudta, hogy szövegek gondozójaként dolgozom a jezsuitáknál. Megkérdezte, hogy volna-e időm átfutni a Biblia készülő 2. kiadását. Igent mondtam rá, de a kitűzött határidő roppant szoros volt. Csak úgy tudtam tartani a terminust, ha napi 40 oldalt ellenőrzök. Olvastam-javítottam a buszon, a HÉV-en, otthon, munka előtt, munka után, állandóan ceruzával a kezemben, és … elkészültem vele. Kivonatolásra nem maradt lehetőségem, az átjavított könyv példányát adtam át, típushibákra felívva a Társulat figyelmét.
Meglepetésemre kaptam egy telefont, hogy Tarjányi Béla olyan alaposnak ítélte munkámat, hogy szeretne megismerni személyesen. Akkor, emlékszem, forró nyári délután volt. Útközben megittam egy félliter zacskóskakaót. A körúti központjukban találkoztunk. Béla atyán szokásosan szalmakalap volt. Rövid beszélgetés után megköszönte munkámat, és kért, hogy válasszak öt példányt a Bibliájukból. Különféle színűeket választottam. Mire kezembe fogtam az ötöt, azt mondta: Még ötöt válasszak, mert nagyon hálás a javításokért. Megtettem. A hazahozott Szentírások nem sokáig maradtak könyvespolcunkon. Gyerekeim kaptak egyet-egyet belőlük, majd a többit is elosztottuk a rokonok, s a fiatal párok között, akik esküvőjükre meghívtak. A kapott Bibliák elfogytak, ez a szokásunk viszont megmaradt. Máig minden új házas Bibliát kap tőlünk. Egy alkalommal a szomszéd fiú esküvőjét követően anyja megkeresett, hogy a fiatalok örültek a Szentírásnak, de szerették volna, ha írok bele valamit. Írtam. Azóta mindenki könyvjelzővel kapja a Bibliát – ezzel a szöveggel:
Az írás a legnémább beszéd, olykor mégis a leghangosabb.
Ez az „Írás” még ennél is több. Az Isten lenyomata – nevezzük kinyilatkoztatásnak.
Ez a lap csak könyvjelző, de a Könyv az Élet jelzője, iránymutatója.
Legyen a Ti életeteké is
!”              

Tarjányi professzor a Biblia terjesztésének is az embere volt. Szemináriumának a résztvevői annak befejeztével egy-egy megáldott Bibliát kaptak tőle ajándékba ezzel a küldetésre való felszólítással:   
XY, légy a Szentírás apostola!”
Lám, nem beszéltünk össze, mégis valamiféle hasonlóság látszik eljárásunkban.
Összesen még egyszer kerültem testközelbe Tarjányi Bélával. Előadást tartott Csillebércen a Bibliáról. Közvetlenül, oldottan, értő módon beszélt a Szentírásról, a benne mutatkozó érdekességekről, sajátságokról, a jó pásztorról, Jézusról. Elhallgattam volna napestig. (Emlékezetem szerint akkor is kalapot viselt.)
Hiszem, tudom, hogy az Isten – utóbbi időkben sokat szenvedő – szolgája a legjobb társaságot élvezi immár odaát az időbeliségtől egyszer s mindenkorra megszabadulva.
Remélem, hogy még találkozunk.      

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr216674404

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása